Az orosz elit egyes köreiben növekszik az igény a háború tárgyalásos rendezésére, és Vlagyimir Putyin orosz elnök is késznek mutatkozik a fegyverszüneti opciók megvitatására Donald Trumppal – állítják a Reutersnek nyilatkozó bennfentesek. Putyin ugyanakkor feltételül szabná, hogy Oroszország ukrajnai területi nyereségeit elismerjék, és Ukrajna feladja azon törekvéseit, hogy felvegyék a NATO-ba.

Trump nyilatkozatai alapján látszik: mindenképpen ki akarja csikarni az orosz–ukrán háború befejezését (beiktatása előtt minden alap nélkül azzal dicsekedett, hogy 24 óra alatt véget vet a háborúnak). Az amerikai elnök a napokban arra figyelmeztette Putyint, hogy további szankciók és vámok sújthatják Oroszországot, ha nem kezdődnek meg a béketárgyalások. Emellett pedig Ukrajnának feltételek nélküli fegyverszállításokat helyezett kilátásba.

Oroszország gazdasága, amely elsősorban olaj-, gáz- és ásványi anyagok exportjára támaszkodik, az ukrajnai invázió 2022-es megindítása óta impozáns növekedést mutatott a szankciók ellenére – jegyzi meg a Reuters. Azonban az infláció, a munkaerőhiány és a rekordméretű katonai kiadások egyre nagyobb terhet rónak a gazdaságra: az infláció 9,5 százalékos, a központi bank pedig tavaly október végén 21 százalékra emelte a kamatlábat, de egyes orosz elemzők nem tartják kizártnak a 25 százalékos alapkamatot sem a közeljövőben.

Putyin és Trump az oszakai G7-csúcson 2019-ben

AFP / Brendan Smialowski

Bár Oroszország GDP-je 2023-ban és 2024-ben meghaladta az EU és az Egyesült Államok növekedési ütemét (2023-ban 3,6 százalék volt, míg 2024-ben 4,2 százalékra becsülik), 2025-re az IMF és a központi bank 1,5 százalék alatti bővülést prognosztizál. Putyin kijelentette, hogy Oroszország képes a háború folytatására, ugyanakkor a gazdasági torzulások kezelése elengedhetetlen lesz a hosszú távú stabilitás érdekében.

Szóvivő: Vannak problémás tényezők

„Oroszország természetesen gazdasági szempontból érdekelt a konfliktus diplomáciai úton történő lezárásában” – mondta Oleg Vjugin, az Orosz Központi Bank volt elnökhelyettese egy interjúban, utalva a növekvő gazdasági torzulások kockázatára, miközben Oroszország egyre többet fordít katonai és védelmi kiadásokra.

Az orosz védelmi költségvetés idén elérte a GDP 6,3 százalékát, ami a költségvetési kiadások egyharmadát teszi ki. Ez az arány a Szovjetunió felbomlása óta a legmagasabb – hangsúlyozza a Reuters, hozzátéve, hogy a kiadások inflációs hatása, valamint a munkaerőhiány is jelentős feszültségeket okoz. A magas kamatlábak miatt a magánbefektetések is csökkennek, erről itt írtunk bővebben.

Putyin decemberben egy zártkörű találkozón kritizálta a gazdasági vezetőket, akik szerint a hitelezési aktivitás csökkenése hosszú távú növekedési kockázatot hordoz. Az elnök tehát egyelőre kitart a jegybank vezetője, Elvira Nabiullina mellett, aki az elmúlt években kulcsszerepet játszott abban, hogy az orosz gazdaság és a költségvetés ne omoljon össze.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elismerte a „problémás tényezőket”, de hozzátette, hogy a gazdaság nagy ütemben fejlődik, és képes fokozatosan kielégíteni „minden katonai igényt”, valamint a jóléti és szociális szükségleteket.

„Vannak problémák, de sajnos manapság szinte minden ország számára a problémák állandó kísérők” – tette hozzá. – „A helyzetet stabilnak értékeljük, és van mozgástér a biztonság érdekében”.