Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Emiatt pedig egyre többen ülünk egy kocsiba.
Miközben a középkorú magyar autósok évek óta átlagosan ugyanannyit, 16-18 ezer kilométert vezetnek, a tankolás drágulása miatt emelkedtek az üzemanyag-kiadásaik – állapítják meg a K&H jövő kutatásában.
A havi átlagos üzemanyag-kiadás rekordszintre, 30 ezer forintra emelkedett, ám ez kedvező eredményt is hozott: 37-ről 54 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem egyedül ülnek autóba.
A felmérés egyik fő megállapítása, hogy mivel az átlagos havi üzemanyagköltés a 2023-as évhez képest 2 ezer forinttal nőtt,
a 2024-es 30 ezer forintos érték a legmagasabb a 2010-es évek közepén indult felmérés történetében.
A felmérés készítői emlékeztetnek, 2017-ben még havi 20 ezer forintos volt ez az érték. Ez alapján kiszámolható hogy tavalyra 50 százalékkal, másfélszeresére emelkedett az autót használók havi átlagos üzemanyagköltése, ami viszont alatta marad az összesített inflációnak, ami 61 százalékos volt ez idő alatt.
Mivel a kisebb településeken élők többet használják az autót, ez megmutatkozik a költségekben is:
miközben a budapestiek havi 23 ezer forintért tankolnak átlagosan, a falvakban lakó középkorú autósok 33 ezer forintért teszik ugyanezt.
A felmérés alapján három nagyobb csoportba sorolhatók az autót használók:
A megkérdezettek közel tizede nem tudott nyilatkozni a költés mértékéről.
A kutatásban kitértek az autózási szokások változásaira is, a válaszadók 73 százaléka azt állította, hogy jobban odafigyel arra, hol tankol, ami megegyezik az egy évvel korábbi eredménnyel, és leginkább a közepes jövedelműek figyelnek erre.
Egy év alatt jelentősen megnőtt azok aránya, akik arról számoltak be, hogy a korábbihoz képest többen utaznak egy autóban: 37-ről 54 százalékra nőtt ez az arány, amit a felmérők szerint kedvező, hiszen azt jelzi, hogy sokan tudatosabban autóznak.
A kutatásban részt vevő középkorú autósok az üzemanyagok árának további emelkedésére számítanak a jövőben: egy év múlva átlagosan 688 forintos átlagárral számolnak, a medián pedig a 650-699 forint közötti intervallum lett.
Egy évvel korábban is szerepelt a felmérésben ez a kérdés: 2023 végén a válaszadók átlagosan 701 forintos árat vártak egy évvel későbbre, ám ezt a szintet a tényleges ár nem érte el: tavaly decemberben a hivatalos KSH-adatok szerint a benzin átlagára jóval alacsonyabb, 619 forint, a gázolajé pedig 630 forint volt.
Az aktuális üzemanyagárról itt írtunk legutóbb.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.