A KSH legfrissebb adatközlése szerint 2024 decemberében folytatódott a bérnövekedés lassulásának üteme a magyar gazdaságban. A piaci konszenzushoz képest – ami már decemberre egy számjegyűre mérséklődő bérnövekedéssel számolt – viszont erősebb lett a növekedés – írja elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.

Az ING várakozásával szinte megegyező mértékben, 11 százalékkal nőtt az átlagbér a tavalyi év utolsó hónapjában. Szerintük a mai adatpont beleilleszkedik a hosszabb távú trendbe, miszerint lassan, de biztosan mérséklődik a bérnövekedés üteme az év eleje óta, ugyanis a decemberi bérdinamika volt a legalacsonyabb ráta 2024-ben.

Bár az év egészében két számjegyű maradt a növekedési ütem, ez azonban kevés volt ahhoz, hogy a magyar gazdaság kijöjjön a stagnálás állapotából – jegyzi meg a szakember. „Hiába nőtt az átlagbér tavaly az év egészét nézve 13,2 százalékkal, és hiába a csökkenő infláció miatti szokatlanul magas, 9 százalék felett reálbér-növekedés,

a fogyasztói bizalom hiánya a megtakarítások felé tolta a háztartásokat a fogyasztási boom helyett” – teszi hozzá.

Markáns lassulás az építőiparban

A decemberi adatokat részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy a lassuló átlagbér-növekedés nem egy-egy ágazathoz köthető. Habár számos területen a szokottnál nagyobb mértékű volt a fékeződés: az agrárium, a bányászat vagy az építőipar esetében például markáns volt a lassulás.

A feldolgozóiparban ezzel szemben csak enyhén mérséklődött a bérnövekedési ütem, miközben a szolgáltatások területén is láthattunk azért komolyabb negatív meglepetéseket. Amennyiben az alkalmazásban állók számának alakulását megvizsgáljuk,

szinte mindenhol egy finom lemorzsolódás rajzolódik ki,

így a lassuló bérdinamikát vélhetően nem az összetételhatás mozgatta. Itt inkább a rendhagyó 2023 decemberi minimálbér-emelés magasabb bázishatása jelenik meg, és azon szektorok mutattak nagyobb lassulást a bérnövekedésben, ahol nagyobb hatása volt a minimálbér emelésének.

Emellett pedig a mérsékeltebb vállalati bónuszok is szerepet játszhattak a kisebb mértékben emelkedő átlagbérekben. Ezekkel szemben az állami szférában drasztikusan megugrott a bérnövekedés üteme (17 százalék fölé), ami egyértelműen az oktatás területéhez köthető (28,5 százalék). Tavaly decemberben itt ugyanis minden tankerületi központban kaptak a pedagógusok év végi juttatást, amire 2012 óta most először volt példa.

Mi várható 2025-ben?

Áttérve az idei évre, a legfontosabb kérdés, hogy vajon megismétlődik-e az, amit 2024-ben láttunk. Vagyis, hogy hiába szerettek volna a vállalatok alacsonyabb béremeléseket végrehajtani, végül a munkavállalók vágyaihoz állt közelebb a végső megállapodás. A Randstad felmérése szerint a vállalatok 88 százaléka maximum 10 százalékos béremelésben gondolkozik. Ezzel szemben a dolgozók 86 százaléka 11 százalék feletti (45 százalékuk 20 százalék feletti) bérnövekedési elvárást fogalmazott meg.

Állásinterjú

Stiller Ákos

A szakadék tehát óriási, viszont az emelkedő munkanélküliségi ráta és az elmúlt év általánosan gyenge gazdasági környezete miatt

a csökkenő vállalati jövedelmezőség idén inkább a munkáltatók akaratának érvényesülésére számítunk.

Ezzel szemben állhat a folytatódó bérrendezés az állami szférában, valamint az összetételhatás. Utóbbi tekintetében vélhetően ugyanis a vállalatok elsősorban az alacsonyabb termelékenységgel bíró, alacsony keresetű munkavállalókat bocsátják el először a racionalizálás jegyében, így ez arányaiban csökkentheti az alacsonyabb keresetűek számát a gazdaságban, ezzel pedig felfelé tolva a nemzetgazdasági átlagbért – írja Virovácz Péter.

Mindent egybe véve ez azt jelenti, hogy az ING Bank idén átlagosan 9-10 százalékos átlagbér emelkedést prognosztizál. Emellett azonban legalább 5,1 százalékos átlagos inflációval számol, tehát az év egészében így nagyjából 4 százalékos lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez még mindig valamivel a historikus átlag felett alakulhat, már közel sem olyan erős, mint az elmúlt évben. Így sokkal fontosabb kérdés, hogy a felhalmozott megtakarítások megjelennek-e a reálgazdaságban fogyasztás formájában, és hogy a kormányzati intézkedések utat találnak-e a reálgazdaságba, vagy végül az emelkedő infláció miatt ezek is csak a megtakarítási hajlandóságot erősítik majd.