Magyarország is jelentős szereplője a mesterséges intelligencia világának. Bízom abban, hogy kezet foghatok Elon Muskkal egy nagy amerikai mesterséges intelligencia beruházás magyarországi alapkőletételénél

– mondta Palkovics László frissen kinevezett, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos az Indexnek adott interjújában.

Palkovics mostani legfontosabb feladataként azt nevezte meg, hogy meg tudja jeleníteni Magyarországot az Európai Unióban, Németországban, az Egyesült Államokban, Kínában, hogy ide tudjon hozni olyan techóriásokat, mint a Google vagy mások. Emellett a belső pozicionálást említette, hogy ha valaki egy olyan beruházást akar létrehozni, ami high-tech gyártással foglalkozik, akkor olyan ösztönzőket kell kidolgozni, amelyek az MI-alkalmazásokat erősítik – legyenek ezek robotok vagy irányítási rendszerek.

Két területet emelt ki külön, ahol szerinte az MI nagy lehetőséget kínál Magyarországnak. „Ha az oktatásban nem használjuk intenzíven a mesterséges intelligenciát, vagy ha nem állnak elő olyan rendszerek Magyarországon, ahol a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok (kkv-k) esetében egy neurálisháló-alapú rendszert használunk kvázi tanácsadóként, azért nem fog senki tüntetni – de egy elrontott lehetőség lenne.”

Azt mondja, Magyarország „abszolút” készül arra, hogy vonzóbbá váljon a külföldi közvetlentőke-befektetések számára, ahogy például Lengyelország az lett a Google és Microsoft számára, melyek oda is vitték több milliárd dolláros beruházásaikat. Palkovics szerint Magyarország nemcsak nyitott, de high-tech ország is, „akár szeretjük ezt, akár nem, ez egy tény, amit az IMF mutatott ki. A magyar ipar által előállított termékek 71 százaléka a high-tech kategóriába tartozik, ez akkora arány, mint Németországban, és ezzel vezetjük az OECD-listát.”

A kérdésre, hogy a vállalati szféra hogyan tudja hasznosítani az MI-t, és elképzelhető-e egy olyan kreditrendszer, mint Kínában, Palkovics azt mondta, mindenképp elképzelhető egy ilyesfajta kreditalapú rendszer, amelyben támogatják, ha a cégek akár MI-technológiát használnak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pedig programot indít, hogy a kkv-k számára egyszerűsített, „dobozos” MI megoldásokat kínáljon. Az állampolgárokról szóló adatvagyonról pedig azt mondta, azt kizárólag anonimizáltan lehet használni, és ők nem az állampolgárok személyhez kötött és azonosításra alkalmas adatait használják fel.

Valakinek az a kényszerképzete lehet, hogy akkor majd az állam mindent tudni fog róla, de ez nincs így. Ilyen téves aggályok merültek fel a Digitális Állampolgárság Programmal (DÁP) kapcsolatban is, hogy ha használjuk, akkor majd követnek minket. Ha az állam követni akar valakit, az egy teljesen más jogszabályi történet és más eszközrendszert jelent.

A Kínában működő szociális kreditrendszerről azt mondta, „minden, ami listázást és osztályozást jelent, az ellen mi tiltakozunk, rosszak az emlékeink ezzel kapcsolatban”, és azt, hogy „az állampolgárokat nem célszerű osztályozni. Kína egy másfajta politikai berendezkedéssel bír”.

Palkovics nevéhez fűződik az egyetemi modellváltás, ami sok kritikát szült. Szerinte ezek a kritikák „politikailag motiváltak voltak, különösen brüsszeli részről”. Szerinte a kuratóriumok nem szólnak, nem szólhatnak bele az egyetemi autonómiát érintő ügyekbe, a feladatuk, hogy az egyetem fenntartható, magas színvonalú működésének a feltételeit biztosítsák, támogassák az egyetemet.