Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az elmúlt egy, illetve öt évben arányaiban a legnagyobb népességveszteségeket egyes kisközségek szenvedték el, országos átlagban azonban nem a kistelepülések a népességváltozás legnagyobb vesztesei – írja a Pénzcentrum a Belügyminisztérium által közzétett lakossági statisztikák alapján készített elemzésében. (A népesség változását természetesen nem csak a migráció, hanem a születések és a halálozások is befolyásolják.)
Egy év alatt a népességcsökkenés mértéke Budapesten 0,44 százalék, a városokban 0,68 százalék, a községekben és nagyközségekben pedig mindössze 0,06 százalékos volt. 2020 óta pedig a fővárosban 3,53 százalékos csökkenés, a városokban 3,08 százalékos csökkenés, a falvakban viszont 0,82 százalékos növekedés látszik országos átlagban (tehát beleértve a növekvő lakosságú agglomerációs településeket).
Országos átlagban a vármegyeszékhelyek az utóbbi évek nagy vesztesei.
Öt év alatt 13 községben is 20 százalékot meghaladó népességcsökkenés történt. A borsodi Nyéstán csaknem felére esett a lakosok száma 2020 óta, a vas megyei Peresznyén 635-ről 505-re csökkent a lakószám, a szabolcsi Szamosangyaloson 2020. január 1-jén még 806-an voltak bejelentve, 2025-ben már csak 662-en. Az első 50-ben az arányos népességfogyás alapján csak két település van, ahol 2020-ban a lakosságszám elérte az 1000 főt: Lónya és Beregsurány. Itt öt év alatt csökkent olyan arányban a lakosok száma, mint Litkán egy év alatt.
Falu.
Fazekas István
Ami a városokat illeti, öt év alatt Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán több mint 10 százalékos csökkenés mutatkozott és Dunaújvárosból is eltűnt 2020 óta egy cserszegtomajnyi lakos. Szekszárdból is mintha kivontuk volna Karancslapujtő teljes lakosságát. Csepelen pedig annyival kevesebben laknak, mint Tiszalökön összesen 2025-ben.
A kormány az elmúlt hetekben a zászlajára tűzte a falvak védelmét. Identitásuk megvédése és népességmegtartó erejük javítása érdekében a kistelepülések kocsmái és kisboltjai fejenként 3 millió forintos állami támogatásra pályázhatnak, templomfelújítási program indul, a bankokkal pedig minden településre ATM-et telepíttetnek.
Ezen kívül a kormány lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok korlátozhassák területükön az ingatlantranzakciókat – ez ugyanakkor aligha állítja meg az elvándorlást a kistelepülésekről, a drasztikus népességnövekedéstől szenvedő (főleg agglomerációs) településeknek lehet segítség.
