Tetszett a cikk?

4,1 százalékos GDP-növekedéssel és 3,6 százalékos inflációval tervezi a kormány a 2026-os költségvetést, és több különadót megtart a korábbi ígérete ellenére is.

Elkészítette a kormány a 2026-os költségvetést – jelentette be Gulyás Gergely és Nagy Márton a kormányinfón. A büdzsét előbb szokás szerint a Költségvetési Tanácsnak adják át, majd május 2-án nyújtják be a parlamentnek.

A gazdasági miniszter arról beszélt: úgy számolnak, hogy

  • idén 2,5, jövőre 4,1 százalékkal nő a GDP,
  • az infláció idén 4,5 százalékos lesz, jövőre 3,6,
  • a költségvetési hiány idén az eredeti tervnél magasabb, 4 százalékos, jövőre 3,7,
  • az adósságráta idén a GDP 73,1 százaléka, jövőre 72,3 lesz.

Bátor volt a kormány, amikor ilyet vállalt, hiszen totális a kiszámíthatatlanság az országban és a világban is – tavaly épp azzal az indoklással változtattak a szokásukon, és vártak novemberig a költségvetés beadásával, hogy az amerikai választás eredményét ki kell várni. Más kérdés, hogy a dátumtól függetlenül nem nagyon sikerül eltalálniuk a számokat: ahogy azt korábban bemutattuk, a 2021 és 2024 közti költségvetések 20 legfontosabb száma közül 15 nem jött be nekik, és már most elengedték a 2025-ös növekedési célt, valamint az eredetileg tervezett inflációt is.

A korábbi ígéretek mellé újabb választási osztogatás nincs a költségvetésben: a gyerekek utáni adókedvezményt két lépésben megduplázzák, marad a 13. havi nyugdíj és a rezsitámogatások. A kormány 13 százalékos minimálbér-emeléssel számol.

A 40 év alatti kétgyerekes anyák és a háromgyerekesek adómentessége 270 milliárd forintot jelent, a családi adókedvezmény duplázása 210 milliárdba kerül. A lakossági rezsitámogatásokra 800 milliárd forintot költenek, a kisvállalkozókéra 200 milliárdot. A lakossági állampapírok kamatkiadására 800 milliárdot különítenek el.

A kormány úgy számol, hogy idén 2000, jövőre 2360 milliárd forint EU-pénz folyik be a költségvetésbe.

450 milliárd forintot különítenek el a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénzére – legutóbb ilyet épp a 2022-es választás előtt két hónappal fizettek.

A bankrendszerben marad a különadó, 360 milliárd forintos bankadóval számol a kormány, ennek a fele leírható lesz, ha állampapírt vásárolnak a bankok. Marad a kiskereskedelmi különadó is. Arra a kérdésre, hogy milyen kamatszintnél vezethetik ki a banki különadót, azt válaszolta a miniszter: 2-3 százalékos alapkamat volt az energiaválság előtt, amikor ehhez a szinthez visszatérnek, addig maradhat.

A 4,1 százalékos GDP-növekedés terve egyben azt is jelenti, hogy a kormány fizetne 2026 végén nyugdíjprémiumot, ha bejön a terv, hiszen az akkor jár törvény szerint, ha legalább 3,5 százalékkal nő a GDP – de nyilván ígérni bármit lehet, a valós számot 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben és jelen állás szerint 2025-ben sem sikerült eltalálni.

Nagy Márton elmondta, 400 forint körüli euróárfolyammal tervezve írták meg a költségvetést – az ideit 397-essel számolták.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!