Csütörtökön a KSH közzétette a 2025. márciusi adatokat a magyar ipar teljesítményéről: a termelés volumene az előző év azonos hónapjának szintjén maradt, míg az egy évvel korábbitól 5,4 százalékkal maradt el. Ezzel kapcsolatban több makrogazdasági elemző is megküldte véleményét a friss adatokról a HVG-nek.

A kilátások meglehetősen vegyesek: legnagyobb exportpartnerünk, Németország jól kezdte az évet, de a vámháború eszkalálódása óta apadni látszik az optimizmus – írja Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

Szerinte a globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága általános bizonytalanságot okoznak, és a bevezetett moratórium tovább nyújtja az időbeli síkon. Ennek eredményeként a kivárás dominálhatja a szereplők viselkedését, ami a tőke visszavonulását és beruházások, fejlesztések elhalasztását vonja maga után. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet, azonban a vámháború kitörésének küszöbén ezzel kapcsolatosan is érdemben nőtt a bizonytalanság.

ING: Közeledik a töréspont

A februári csökkenés után márciusban sem volt képes felpörögni az ipar. Az egyedüli öröm az ürömben, hogy legalább nem egy újabb havi zsugorodást láthatunk – véli Virovácz Péter, az ING elemzője. Havi szinten ugyanis 0,1 százalékkal emelkedett az ipari kibocsátás volumene, ezzel együtt az év/év index – figyelembe véve a munkanaphatást is – jelentősen tudott javulni, azonban ez leginkább a bázishatás következménye.

„Összességében a piaci várakozásokat valamelyest alulmúló adatközlést láthattunk, de az első negyedéves GDP-adat fényében vélhetően a várakozások is kellően nyomottak voltak” – teszi hozzá. A 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene 7,1 százalékos elmaradást mutat. Legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid-lezárások miatt volt.

A részletes adatokra még várni kell, de a KSH előzetes adatközlése alapján a fontosabb alágak – a villamos berendezés gyártását kivéve – bővülni tudott. Ugyanakkor vélhetően itt is a bázishatások miatt javuló éves bázisú indexekről beszélhetünk csupán, tehát önmagában ez aligha jelent bármilyen érdemi pozitív teljesítményt.

Mivel a hazánkban működő gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz. Ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy egész egyszerűen már nem éri meg, túl költséges a munkaerő tartalékolása. Kétévnyi lejtmenetet követően egyelőre nem úgy néz ki, hogy 2025 lenne az az év, amikor a magyar ipar kimászik a gödörből. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy még a gödör alját sem feltétlenül sikerült elérni – fogalmaz Virovácz.

Az elemző szerint a különböző bizalmi indexek az elmúlt hónapokban összességében vegyes képet mutattak, ami azt jelenti, hogy nincs jele egyértelmű fordulatnak az ipari kilátásokban. Az egyedüli biztató jel talán a német ipar éledezése, ám egy hónap jó teljesítményét még kár lenne trendszerű javulásnak beállítani. Ráadásul a vámháború negatív következményei még csak a következő hónapokban érhetik el a vállalatokat. Mindemellett a globális kereslet sem tűnik rendkívül erősnek az iparcikkek iránt, tehát a készletezési ciklus fordulata is még várat magára, amit a vámháború okozta bizonytalanság csak tovább késleltet.

Mindent egybevéve az exportra termelő szektorok kilátásai összességében borúsak maradtak, még úgy is, hogy az év vége felé és a jövő év elején belépő új kapacitások hozhatnak fordulatot. Ugyanakkor ez önmagában kevés lesz az üdvösséghez, különösen akkor, ha a keresleti oldali korlátok nem enyhülnek. Ráadásul egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Európa válasza a vámháborúra a belső piac irányába történő fordulás lehet, ami árudömpinghez és túlkapacitási problémák megjelenéséhez vezetne, így ettől sem feltétlenül várhatjuk a fellendülést rövid távon.

A belpiacra termelő ipari szektorok abban azért bízhatnak, hogy fennmarad a fogyasztás növekedése. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy az egyre több kormányzati beavatkozás nem szándékolt következménye a fogyasztói elbizonytalanodás és az óvatossági motívum újbóli felerősödése lehet. Emiatt pedig a belföldi ipari fellendülés sem tűnik már annyira biztosnak. Ugyanakkor, még ha lesz is felpattanás itt, az exportszektor túlsúlya miatt ez csak csepp lesz az „ipari” tengerben, és összességében az ipar 2025 egészében is érdemben visszahúzhatja a magyar gazdaság teljesítményét.

K&H: A második negyedév is küzdelmes lesz

Németh Dávid, a K&H elemzője szerint reményt ad, hogy márciusban az egyik legfontosabb alszektorban, a járműgyártásban növekedés volt, viszont az akkumulátorgyártást magában foglaló villamos berendezések előállítása mínuszban maradt.

A szakember elmondta: „Az ipari rendelésállomány elmúlt hónapokban látott alakulása, valamint a friss beszerzési menedzserindexek alapján a második negyedév is küzdelmes maradhat az ágazat számára. Ugyanakkor a bázishatásnak köszönhetően a további zuhanás megállhat. Kockázatot jelent a nemzetközi kereskedelmi háború a magyar ipar számára. Az év második felében már elképzelhető, hogy látunk pozitív számokat is, de összességében az éves átlagos ipari teljesítmény 2 százalékos csökkenést mutathat az előző évhez viszonyítva.”