Rendkívüli bizottsági ülést kezdeményezett Budapest pénzügyi helyzete miatt Vitézy Dávid Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel, a fővárosi közgyűlés Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságának elnökével – erről a politikus a Facebookon számolt be. Mint írta, a közgyűlés pénzügyi és közlekedési bizottságának közös ülésére meghívták Karácsony Gergely főpolgármestert, a közgyűlés képviselőcsoportjainak vezetőjét, az állandó bizottságok elnökeit, valamint az érintett közszolgáltató társaságok és az érintett szakszervezetek vezetőit is.

Azt várják, hogy a főpolgármester a résztvevőkkel dolgozzon ki egy a közvélemény és a kormány számára is nyilvános vészforgatókönyvet, amely pontos ütemezéssel tartalmazza azokat a lépéseket, amelyekre a főváros rákényszerül, ha a szolidaritási hozzájárulás normatív támogatásokon felüli részének beszedését a kormány vagy a bíróságok nem függesztik fel.

A kezdeményezők szerint a vészforgatókönyvben meg kell vizsgálni a közszolgáltatások korlátozásának hatásait, mértékét, ezen túl a tájékoztatás eszközeit, illetve „dönteni kell mindazon további közpolitikai lépésekről, amelyek segítségével egyértelműsíthető, hogy Budapest nem fogadja el a rá kirótt szerepet, és nem fogja tétlenül tűrni a város csődjét”. A javaslat szerint a bizottságoknak rögzíteniük kell, hogy a közszolgáltatások ellehetetlenülése Budapesten és a központi régión túl Magyarország nemzetgazdasága szempontjából is kritikus hatású lehet, a felelősség pedig ezért a kormányt terheli.

Karácsony Gergely csütörtökön jelentette be, hogy a Magyar Államkincstár 10,2 milliárdot leemelt a főváros számlájáról annak ellenére, hogy Budapest azonnali jogvédelmet kért az inkasszó ellen. Az intézkedés előzménye az volt, hogy múlt héten kimondta a Kúria, a főváros 2025-ös költségvetése nem szabályos, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt szolidaritási hozzájárulásnak csak egy részét tüntették fel tervezett kiadásként, 89 milliárd helyett 39 milliárdot. A városvezetés azzal indokolja ezt, hogy az állam csak 39 milliárd forint támogatást ad Budapestnek, tehát összességében mintegy 50 milliárdos mínuszt jelentene a hozzájárulás megfizetése, márpedig az Alaptörvénnyel ellentétes az, hogy egy önkormányzat a költségvetés nettó befizetője legyen. A főpolgármester már az inkasszó előtt azt közölte, hogy rendkívüli intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a főváros talpon maradhasson, csütörtökön már nyíltan csődveszélyről beszélt.