Tetszett a cikk?

Michel Camilo jöttének hírére igencsak felbolydult a hazai jazzrajongók tábora – olyannyira, hogy zsúfolásig megtöltötték a Millenáris Teátrum széksorait. Még meg sem jelent a színpadon, de a konferanszban nevének említésére már óriási lelkesedésének adott hangot a publikum. Meg is kapták tőle, amit vártak.

Michel Camilo koncertje
március 9., Millenáris Teátrum

Michel Camilo
Egy idő után fárasztó lett
© Sánta István Csaba
Camilo sosem járt még Magyarországon. Ennek megfelelően ő maga és hallgatósága is ünnepként élte meg az estét. Camilo lubickolt az őt körülvevő rajongásban, s próbált mindent és még egy kicsivel többet bevetni azért, hogy eseményszámba menő koncertet adjon dobosával, Dafnis Prietóval és bőgősével, Charles Floresszel. A közönség – legalábbis a jól felkészült „kemény mag” –minden egyes ismerős témát, ha az még csak a bevezetőben csendült is fel, üdvözölt, s minden virtuóz szólista-teljesítményt nagy tapssal honorált, melyek közül kiemelkedett az amúgy is nagy kihívást jelentő Giant Steps Camilo-féle sziporkája.

Michel Camilo szerencsés alkatú előadóművész. A dominikai születésű zongorista ötévesen komponálta első darabját, s már tizenhat évesen hazája Nemzeti Szimfonikus Zenekarának tagja lett. 1979-es New Yorkba költözésével a jazz további inspirációkat adó levegőjét is mélyen magába szívta. Miután szerzeménye (Why Not?) a Manhattan Transfer előadásában Grammy-díjas lett, majd 1985-ben felléphetett triójával a Carnegie Hallban, Camilo megindult a világhírnév felé. Biztosan és egyenletesen menetelt előre, mintha egy jól megtervezett sikertörténet főszereplője lenne. Megmaradt all-round muzsikusnak, vagyis a klasszikus zene és a jazz, a triófelállás, a fúvósokkal bővített combo és a szimfonikus zenekar egyaránt jól működő terepe zenéjének, s közben egy jól definiált, a latin zene lüktetésére, formavilágára és energiatöltetére épülő világot hozott létre magának. Más, a karibi szigetvilágból vagy Közép-Amerikából származó kollégáihoz – például a kubai Gonzalo Rubalcabához vagy a panamai Danilo Perezhez – képest őt kevésbé vonzotta, hogy a nagy amerikai jazzközösség tagja legyen. Saját felfogásban játszott muzsikájához mindig inkább szülőföldje zenéje, mintsem a swing vagy a fusion adta a kiindulási alapot.

Mivel magyar híveivel ez alkalommal találkozott először, úgy döntött, hogy a legújabb, Spirit of the Moment című trióalbumának anyagán kívül régebbi számokkal is megajándékozza a Millenárison egybegyűlteket, akik valóban ajándékként fogadták azokat. Camilo mint gyakorlott karmester, végig finoman instruálta a vele teljesen egy nyelvet beszélő kollégákat, akik annak ellenére, hogy feszülten figyeltek a zenei történésekre, épp úgy el-elszálltak játék közben, mint a főhős. Charles Flores szinte tangózott a bőgőjével, szenvedélyesen és dallamosan kísért, miközben a Dafnis Prieto által szolgáltatott alaplüktetést erősítette. Prieto úgy helyezett egymásra különböző osztatú ritmusokat, mintha a saját két karja mellett egy, a zsebéből előhúzott második kis-Dafnis karjai is ütnék a bőröket, cineket és kolompokat. A dobszerelést szinte percussionként kezelte, mintha timbaleseket, kongákat és clavest szólaltatott volna meg. Kísérete fegyelmezett és feszes, mégis játékos és hihetetlenül energikus volt az első perctől az utolsóig. Számomra ő vitte el a pálmát ezen az estén.

Hogy miért nem Camilo? Úgy éreztem, hogy lelkesedése, dinamizmusa, csaknem extázisba forduló zongorázása egy idő után nem vérpezsdítően vagy felemelően hatott, hanem fárasztotta a fület. Tömör, fürgén kalapáló blokk-akkordjai agresszívvá keményedtek. A végén mégis megkaptuk a feloldást: a második ráadásban, a Liquid Crystalban azt mutatta meg, hogy szellősen, épp a legmegfelelőbb pillanatban elhelyezett hangokkal is lehet varázsolni.

Bércesi Barbara
Gramofon Zenekritikai Műhely

Gramofon

A művész, aki nem jó fiú többé

Az átlagos zenebarátok körében él egy kép a kifinomult, „jó fiú” Schiff Andrásról. Erre van fizetőképes kereslet, erre telnek meg nemcsak a normál széksorok, hanem a pódiumülések is. A másik Schiff talán ma még kevésbé érdekli a nyájas nagyérdeműt. Pedig az Európai Kamarazenekar élén a sziporkázóan szellemes, meghökkentően – de pozitív értelemben – fölényes Schiff Andrással találkozhattunk.

Gramofon

Klasszikus metál virágmintával

Más idők járnak már, mint a századelő Párizsában: hiába a MÜPA profi akusztikája, hiába a gyönyörű látvány, hiába az egzotikus hangzás – Indonézia tradicionális zenéje nem okoz akkora revelációt ma Budapesten, mint százegynéhány éve, amikor Debussy írt dicshimnuszokat a gamelánzenéről. Az okok elemzése helyett a koncert számos apró szépségéről emlékezünk meg.

Gramofon

Méltatlan nyitány a Tavaszi Fesztiválon

Rá lehet sütni a kritikusra, hogy túlságosan kényes, de számomra bizony rosszul összeállított, nem kellő gonddal szervírozott menü benyomását keltette a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóhangversenye. Nincs mit tenni, mint várni a többi koncertet és a többi világsztárt – hogy mielőbb feledhessük a Bajor Állami Zenekar és Kent Nagano középszerű produkcióját.

Gramofon

Gigaexpedíció Mahler meghódítására

Mahler Nyolcadikja nemcsak műfaji tekintetben, hanem témaválasztásában is hajmeresztő alkotás. Az első rész egy középkori himnuszra, a második pedig Goethe Faustjának zárójelenetére épül. Meredélyek, sziklahasadékok, hegyszakadékok – életveszélyes terep. Kocsis Zoltán vezetésével a több száz fős előadógárda biztos helyismerettel teljesítette az expedíciót.

Gramofon

Fesztivál felnőtteknek: LOW, Budapest

Lassan bezár a LOW holland-flamand kulturális fesztivál. Kissé rezignáltan mondunk búcsút ennek a február közepe óta tartó eseménysorozatnak. Felhős homlokkal, de reménykedve: a kortárs művészet egyszer teret és közönséget nyer Budapesten is, és majd csak az számít, hogy mit ismersz a világból és mit teremtesz.

Már a kiabálást is felismeri a drón, és tűpontosan működik

Már a kiabálást is felismeri a drón, és tűpontosan működik

Megnézheti magát, aki ellopta Nicolas Cage disznóját

Megnézheti magát, aki ellopta Nicolas Cage disznóját

Az összes határátkelő megnyílik Szerbia és Magyarország között

Az összes határátkelő megnyílik Szerbia és Magyarország között