Eldördült az első lövés: kirobban-e a forinthitel-háború?
A Pannon Takarék Bank lett az első hitelintézet, amely devizahitel-kiváltásra kínált forinthitellel próbál új ügyfelekre szert tenni. Ez akár forinthitel-háborút is kirobbanthat a bankok között. Minél nagyobb lesz a küzdelem, annál többet veszít a bankszektor, mindenekelőtt a külföldi tulajdonú, nagy devizahitel-állománnyal bíró pénzintézetek. A hazai tulajdonú kisbankok és a takarékszövetkezetek viszont nagyot szakíthatnak a háborúval.
A Pannon Takarék Bank lett az első hitelintézet, amely ráugrott a kedvezményes végtörlesztés lehetőségére, és új devizahitel-kiváltó forinthitelt kínál a devizahiteleseknek – értesült a Portfolio.hu. A Pannon Takarék Bankon kívül a piaci pletykák szerint más hazai tulajdonú kisbankok és takarékszövetkezetek is készülődnek az új ügyfelek rohamára.
Kérdés, milyen hatással lesz ez a többi bank viselkedésére, de ez akár bankok közti forinthitel-háborúhoz is vezethet. Jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár az a hétfőn megszavazott jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a deviza alapú jelzáloghiteleket kedvezményes, 180 forintos svájcifrank-, 250 forintos euró- és 2 forintos jenárfolyamon végtörleszthessék az adósok december 31-ig.
A Pannon Takarék Bank saját honlapján és emellett egy erre a célra fejlesztett külön oldalon is várja a devizahitelesek jelentkezését. A bank hitelkiváltásra szolgáló új forinthiteléről egyelőre annyit lehet tudni, hogy THM-je 5 millió forintos hitelösszeg és 20 éves futamidő mellett 10,71 százalék lesz. Ez annyira nem is jó ajánlat. A Portfolio.hu gyűjtése alapján ugyanakkor a nagybankok forinthiteleinek hitelköltsége jellemzően inkább 9-10 százalék között alakul, az MNB adatai pedig azt mutatják, a forint alapú lakáshitelek átlagos hitelköltsége jelenleg is mintegy 10,5 százalék.
Petrovszky Gábor ingatlanszakértő a hvg.hu-nak korábban azt mondta, hogy 7,5-8 százalék THM fölött nem igazán várható a forinthitelezés beindulása, ehhez viszont az államnak szerepet kéne vállalnia a jelzáloglevelek lejegyzésében.
Hogyan robbanhat ki a forinthitel-háború?
A végtörlesztést néhányan megoldhatják majd megtakarításaikból, de a bankok devizahitel-kiváltó forinthitelt is adhatnak az adósoknak. Utóbbi kemény, több százmilliárd forintot megmozgató forinthitelezési versenyt indíthat el a bankok között, ami növelni fogja a végtörlesztők számát. A folyamat öngerjesztővé válhat, és a bankszektor vesztesége annál nagyobb lesz, minél többen végtörlesztenek.
Ugyanis ha egy bank elkezd devizahitel-kiváltó forinthitelt kínálni, ügyfeleket csábíthat át a devizahitel-portfólióval bíró bankoktól. Ez komoly veszteséget okozhat az eredeti devizahitelt nyújtó banknak, mert köteles lesz a kedvezményes árfolyamon elfogadni a végtörlesztést, mellyel svájcifrank-hitel esetén le kell írnia veszteségként a fennálló tartozás negyedét, ráadásul az ügyfelet is elveszíti.
Ha tehát egy bank elkezd devizahitel-kiváltó forinthitelt kínálni, a devizahitelesekkel rendelkező bankok erre azzal válaszolhatnak, hogy ők is forinthitelt kínálnak, hogy megőrízzék ügyfeleiket. Így végtörlesztő ügyfeleik esetén buknak a kedvezményes árfolyammal, de ez az évtizedekig tartó törlesztés fenntartásával még visszajöhet nekik a kamatkülönbözeten (marzs).
A bankok alapvető érdeke tehát, hogy minél kevesebb ügyfelük végtörlesszen (minél kevesebbet bukjanak a kedvezményes árfolyamon), más bankoktól viszont minél több ügyfelet szerezzenek. A háború nyertesei azok a bankok lehetnek, amelyeknek kicsi a lakossági devizahitel-állományuk, de viszonylag sok forintjuk van, amit hitelezhetnek, a vesztesei pedig azok, amelyeknél nagy a lakossági devizahitel-állomány és a veszteségek miatt kevés lesz a tőkéjük ahhoz, hogy intenzíven hitelezzenek.
A Portfolio.hu korábbi elemzésében megállapította, hogy a legrosszabbul a két osztrák tulajdonú nagybank, az Erste és a Raiffeisen járhat. Az OTP, az UniCredit és a Budapest Bank viszont a legjobb pénzügyi pozíciókkal bír ahhoz, hogy fontos szerepet vállaljon a forinthitelezési versenyben. A kisebb hitelintézeti szereplők közül az FHB, a Fundamenta és néhány magyar tulajdonú kisbank, például a Gránit Bank vagy a Széchenyi Bank mellett a nagyobb takarékszövetkezetek is aktívabbak lehetnek az átlagnál.
A külföldi bankok még hallgatnak
A többi, jellemzően nyugat-európai anyabankkal rendelkező pénzintézet (és az OTP) viszont egyelőre nem állt elő olyan hiteltermékkel, amely célzottan a devizahitelüket kedvezményes árfolyamon kiváltani szándékozóknak szól. Arra várnak ugyanis, hogy hatályba lépjen a végtörlesztést lehetővé tevő jogszabály – indokolta a tétlenséget a hvg.hu kérdésére egy külföldi tulajdonú bank neve elhallgatását kérő munkatársa.
Más külföldi bankoktól viszont a hvg.hu úgy értesült, hogy csak a nyilvánosság előtt tétlenek, belül már készülnek a küzdelemre. Ez némelyik banknál mindössze azt jelenti, hogy berendezkedik a védelemre, vagyis dönt arról, hogy mekkora forintállományt lesz képes arra fordítani, hogy devizahitelt kiváltó forinthitelt kínáljon jól teljesítő ügyfeleinek, ha kérik. Ezzel ugyanis meg tudnák akadályozni jól teljesítő adósaik elvándorlását, ami azért létfontosságú számukra, mert a lakossági hiteleseik jelentik az egyik fő bevételi forrást.
A piaci pletykák szerint ugyanakkor van olyan, eddig a többinél kisebb lakossági hitelportfóliót felépítő, külföldi tulajdonú bank is, amely hajlandó lesz agresszívebb fellépésre, és megpróbál majd új lakossági hiteleseket szerezni a devizahitel-kiváltó forinthitellel.
| Mit lehet tudni a Pannon Takarék Bankról? |
| A Pannon Takarék Bank a komáromi székhelyű Pannon Takarékszövetkezet (korábban Komárom és Vidéke Takarékszövetkezet) jogutódjaként jött létre tavaly decemberben. A bank a honlapján saját magáról azt írja, hogy a Pannon Takarékszövetkezet 2008 végén egyesült a Tata és Vidéke Takarékszövetkezettel, majd az egyesült cégbe 2009-ben beolvadt az Ásványrárói Takarékszövetkezet is. A hármas egyesüléssel az ország egyik legnagyobb takarékszövetkezete jött létre, melynek tagsága 2010-ben elhatározta a cég átalakítását. Jelenleg a bank 32 kirendeltsége 4 régióba osztva működik (győri, komáromi, tatai, tatabányai).
A Pannon Takarék Bank 100 százalékban hazai tulajdonú hitelintézet, a részvényesi kört magyar magánszemélyek és belföldi társaságok alkotják. Az igazgatótanács (it) elnöke Hartmann Imre, a Pannon Takarékszövetkezet egykori ügyvezetője. Az it-nek tagja még Pardavi Tamás, a Tatai Takarék korábbi ügyvezetője is. Ők és családjuk közvetlenül és közvetve több mint 14 százalékban tulajdonosai is a banknak. Rajtuk kívül még két magánszemély és családja érdekelt tíz és húsz százalék közötti üzletrésszel a pénzintézetben. Mellettük kisebb részvényesek is vannak.
A bank jegyzett tőkéje kicsivel meghaladja a kétmilliárd forintot. Likviditási helyzete alkalmas arra, hogy fokozza hitelezési tevékenységét: állampapír-állománya 10,3, egyéb likvid eszközeinek állománya pedig 11,6 milliárd forint volt 2010 végén, miközben hitelállománya 15,1 milliárd forintra, betétállománya 32,9 milliárd forintra rúgott - írta a Portfolio.hu. Az elmúlt években egyébként több takarékszövetkezet alakult át bankká. 2007-ben alakult a Kinizsi Bank, 2008-ban a Mohács Takarékbank és a HBW Bank (belőle lett az első közösségi bank, a Magnet), 2009-ben pedig a DRB Dél-dunántúli Regionális Bank. Ebbe a sorba illeszkedett a Pannon Bank 2011 elején. |
Megfektetheti a pénzügyi rendszert
A kedvezményes végtörlesztés lehetősége még alacsony részvétel esetén is súlyos veszteségeket okozhat a pénzügyi rendszernek és több oldalról is veszélybe sodorhatja a pénzügyi stabilitást – figyelmeztetett Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A végtörlesztés ugyanis gyengíteni fogja a forintárfolyamot, rontva ezzel a pénzügyi stabilitást, valamint azoknak a hiteleseknek a helyzetét, akik nem vesznek részt a programban.
A kedvezményes árfolyam miatti veszteségek pedig a bankok tőkéjét fogják csökkenteni, ami néhány bankot akár meg is fektethet. Lesznek olyan bankok, amelyeknek a tőkeveszteségeik pótlására tőkére lesz szükségük, az anyabankok pedig elgondolkoznak majd azon, érdemes-e egyáltalán ebben az országban forrást kihelyezni, amikor a kormány belenyúlhat a szerződésekbe.
Mivel Magyarország már nem szavatolja a befektetések jogbiztonságát, a befektetők elfordulnak Magyarországtól, és az Erste Group az üzleti fejlesztésekre szánt forrásokat nem Magyarországon fekteti majd be – nyilatkozta Andreas Treichl elnök-vezérigazgató a Napi Gazdaságnak.
A pénzügyi rendszer sokkal instabilabbá válhat amiatt is, hogy a forinthitelezésbe beszálló bankok kénytelenek lesznek jelenlegi likvid, könnyen hozzáférhető forinteszközeiket hosszú távú, több évtizedes forinthitelekké tenni. Ez azzal fenyeget, hogy a bankrendszer sokktűrő képessége sokkal alacsonyabb lesz, hiszen kevesebb gyorsan bevethető forinttartalékuk lesz (ez például nagy arányú betétkivételnél okozhat problémát).
Figyel a PSZÁF
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ugyanakkor figyelni fog arra, hogy a bankok tőke- és likviditási mutatói a versenyben megfeleljenek az alapvető törvényi követelményeknek – mondta a hvg.hu-nak Binder István. A PSZÁF szóvivője is úgy vélekedett, hogy a végtörlesztés pozitívan hathat a hitelezésre, serkentheti például a takarélszövetkezetek aktivitását, ugyanis nekik vannak érintetlen forintforrásaik, viszont gyakorlatilag nincs devizahitelük.
Binder István szerint a forinthitelezési verseny egyes bankoknál fokozhatja a betéti kamatok versenyét is. A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek érdemes átgondolnia, hogyan léphetne ki devizahiteléből a végtörlesztés segítségével. Az új konstrukciókat a PSZÁF hitel- és lízingválasztó oldalán lehet nyomon követni, ugyanis a hitelintézeteknek törvényi kötelezettsége, hogy beküldjék a felügyeletnek az új termékek adatait.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Kifarol a kormány a végtörlesztési törvény mögül?
Már hétfőn az Országgyűlés elé kerülhet az a módosító javaslat, amely a hétfőn elfogadott végtörlesztésről szóló törvényben a jogalkotói hibát korrigálná – mondta Rogán Antal, a javaslatot benyújtó, fideszes képviselő az Indexnek.
Végtörlesztés: sokba kerülhet a gavalléros gesztus
A múlt pénteki Lázár-bejelentéshez képest szűkült azoknak a köre, akik a kormány kedvezményes végtörlesztés-akciójában részt vehetnek. A hét kérdése az volt, hogy elég szűk lesz-e ahhoz, hogy a bankrendszer, a gazdaság, a költségvetés és a lakosság összességében a lehető legkisebb veszteséggel túltegye magát Orbánék diktátumán. A bankok most számolják, de az előzetes tudáshoz képest nem szűkült eléggé, hogy ne legyenek borúlátók.
Perelhet Ausztria a végtörlesztés miatt
Akár bírósági útra is terelheti az osztrák pénzügyminisztérium a magyarországi devizaadósok rögzített árfolyamú végtörlesztésének ügyét - jelentette kedden az APA osztrák hírügynökség.
Befagyaszthatja terjeszkedését az UniCredit a végtörlesztés miatt
Az olasz UniCredit Bank jegelheti magyarországi fiókhálózatának bővítését – mondta Gianni Papa, a bankcsoport kelet-európai regionális vezetője az osztrák Wirtschaftsblattnak. Papa szerint a magyar végtörlesztés terve sokkhullámot indíthat el.
Végtörlesztés: tartalékaiból adna devizát a bankoknak az MNB
Az MNB az ország devizatartalékainak terhére kész a devizahitelek végtörlesztéséhez szükséges devizamennyiségeit a bankok igényei alapján a bankok rendelkezésére bocsátani – mondta Simor András jegybankelnök. Szerinte csak minden ötödik devizahiteles veheti majd igénybe a végtörlesztést.
Végtörlesztés: szűk kapu a tömegeknek
Sokan csalódhatnak azok közül, akik abban bíztak, hogy jó adósként esetleg ők is részesülhetnek a kedvezményes végtörlesztés áldásaiból, de nincs elég saját vagyonuk, hogy egy összegben kicsengessék a tartozásukat. Az akciós időszak gyorsan lejár – akik forinthitelt vennének fel, azoknak, meglehet, nem azon múlik, hogy elég gyorsan jelentkeztek-e.
