A cellainformációk révén meghatározható, hogy egy adott pillanatban hol volt vagy éppen hol van egy mobilkészülék, így közvetetten az is, hogy merre járhat(ott) a tulajdonosa. A szolgáltató arról is folyamatosan tudomást szerez, hogy a hálózatra bejelentkezett telefon éppen melyik bázisállomáshoz tartozó cellában található. Az úgynevezett helymeghatározó rendszerek pedig még ennél is egy nagyságrenddel precízebb pozicionálást tesznek lehetővé, hiszen akár tíz- vagy százméteres pontossággal képesek meghatározni a telefon helyzetét.

Ennek ellenére a szolgáltatók információi a jelenlegi jogi szabályozás értelmében nem alkalmazhatók bűnüldözési célra. Ám hamarosan megváltozhat a törvény. A kormány november 9-én - sürgős tárgyalást kérve - benyújtotta a parlamenthez javaslatát az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításáról. Ha a törvényhozás elfogadja, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és honvédelmi érdekből nemcsak a cellainformációkat, hanem a mobilszolgáltatók helymeghatározó rendszereinek adatait is fel lehet majd használni a nyomozás során. A törvénymódosítás akár már januárban is életbe léphet.

A szolgáltatók

Persze a cellainformációk már önmagukban is óriási segítséget nyújtanak a nyomozóhatóságoknak. Szinte minden jelentősebb ügyben igyekeznek használni ezeket az adatokat, a Pannon mobilszolgáltatóhoz például évi több tízezer, a Vodafone-hoz naponta több tucat, cellainformációra vonatkozó megkeresés érkezik. "A szolgáltató által tárolt cellaadatokat - más adatfajták mellett - a Büntetőeljárásról szóló törvény alapján köteles kiadni a mobiltársaság a nyomozó hatóság számára" - tisztázza lapunknak Tóth Béla, a Vodafone biztonsági igazgatója, kiegészítve azzal, hogy a titkos információgyűjtésre feljogosított szerveknek - ma kilenc ilyen van Magyarországon - ugyancsak ki kell adniuk az adatokat, s erről külön jogszabályok rendelkeznek. A fővárosban sokkal sűrűbb a mobilállomás-hálózat, így az ilyen állomásokhoz bejelentkezett telefonok útját pontosabban követhetik a beavatottak, mint vidéken.

A cellainformáció a telefon használójának olyan személyes adata, amely más magánszemélynek nem adható ki. Ebből fakadóan a jogi szabályozás azt sem engedi, hogy valaki ellopott telefonja után kutatva kaphasson cellainformációt a telefon új használójának - legyen tolvaj vagy éppen orgazda - hozzájárulása nélkül.

A szolgáltatók csak akkor kötelesek cellaadatokat jelenleg három évig, a várható törvénymódosítás után egy évig megőrizni, ha az információ valamilyen hírközlési szolgáltatás tényleges igénybevételéhez kapcsolódik. Ha tehát valaki csak bekapcsolt telefonnal jár-kel az országban, amelyen nem bonyolít beszélgetést, annak a cellainfóit sem most, sem később nem kell megőriznie a telefontársaságnak.

Mobil a holttestnél

A rendőrség nem szívesen tárja nyilvánosság elé, hogy miként és milyen bizonyítékokat használ fel; rendszerint a nyomozás érdekeire, illetve a személyes vagy minősített adatok védelmére hivatkoznak. Szűkszavúan nyilatkoztak a cellainformációkról is, de azt azért elárulták, hogy egy barátja által meggyilkolt, majd elásott lány holttestét is a nála lévő mobil alapján találták meg. A rendőrség ugyanis nemcsak a szökésben lévő személyeket, hanem az eltűnteket is megpróbálja az esetleges tartózkodási helyükre utaló cellainformációk szerint megtalálni - mondta el a Hálónak Szomor Sándor alezredes, hozzátéve: ezekhez az adatokhoz, - amelyeket egyébként közvetett bizonyítékként használnak fel - a mobilszolgáltatók megjelenése óta jutnak hozzá, ingyenesen. A híváslisták és a cellapozíciók lekéréséhez ügyészi engedély kell, a mobilcégeknek pedig 30 napon belül kell teljesíteniük a kérést. Ha a rendőrség is belehallgatna a beszélgetésekbe, azt már csak bírói engedéllyel teheti meg. A feltöltős kártyával vásárolt telefonok nem a legideálisabbak a beazonosításra, a nyomozás ilyenkor a gyanúsított baráti körének híváslistaadatai alapján folytatható.

Éppen ez volt az, amit elmulasztottak a rendőrök a móri rablógyilkosság ügyében folyó nyomozásnál, a feltehetően tévesen elítélt Kaiser Ede és Hajdú László mobiltelefonjai ugyanis a forgalmazási adatok szerint Csepelen voltak, és a nyomozókat nem foglalkoztatta, hogy ez akár igaz is lehet. "Ha a nyomozók ügyfelem mobiljának cellaadatait összevetették volna a rendelkezésükre álló tanúvallomásokkal és dokumentumokkal, kiderült volna, hogy a készülék és ügyfelem is valóban a csepeli lakásban volt" - mondja a Hálónak Dezső Antal, Kaiser Ede ügyvédje. Hajdú László védője, Kamarás Géza ugyancsak arról beszél, hogy a rendőrség nem vette figyelembe a cellainformációkat, ehelyett készítettek egy jelentést arról, hogy ki használhatta a gyanúsított helyett a telefont.

"Egy bizonyítéknak, így a cellainformációnak is csak más bizonyítékokkal összevetve van meghatározott értéke a vád alátámasztásánál" - magyarázza lapunknak Csecserits István, a Pest Megyei Főügyészség főügyész-helyettese, aki mostanában több eredményes ügy felderítéséről, így a diósdi kettős emberöléssel kapcsolatban történt vádemelésről is tájékoztatta a nyilvánosságot. "A mobiltelefonok forgalmazási adatai kiindulópontot adnak a készülék tulajdonosának tartózkodási helyéről is, a bűnözők egy része azonban készül erre: kiveszik a SIM-kártyát a készülékből, vagy azt vallják, más telefonált a mobiljukkal."

A Szlávy Bulcsú meggyilkolásával kapcsolatos ügy egyik vádlottja is hiába bizonygatta, hogy nem találkozott az áldozattal a bűncselekmény napján. "Az igazságügyi távközlési szakértő nemcsak azt állapította meg a cellainformációk alapján, hogy Szlávy mikor érkezett meg a gyilkosság helyszínére, egy budaörsi irodába, hanem azt is, hogy a Balaton felől milyen útvonalon érkezett oda" - közölte a Hálóval az ügyet tárgyaló Pest Megyei Bíróság büntető kollégiumának vezetője. Miszori László ezzel is érzékeltette, a cellainformáció ugyan csak közvetett bizonyíték, ám a Wappler László és társai ellen előre kitervelten elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt folytatott eljárásban akkora jelentőségű volt, hogy a távközlési szakértő addig példa nélküli, több napon át tartó, vetítéssel egybekötött tájékoztatót tartott róla a tárgyalóteremben.

CSIKÁSZ BRIGITTA