„A Fidesz jelöltjén kívül mindenkit kilőtt a Jobbik” – kommentálta a HVG-nek a Budapest IX. kerülete politikai életének egyik szereplője a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) múlt heti döntését, amely szerint nem indulhat a január 11-ei időközi választáson az MDF, a MIÉP és a Zöld Párt képviselőjelöltje. Kiderült ugyanis, nem csupán eredeti, hanem sokszorosított kopogtatócédulákat is felhasználtak a jelöltséghez szükséges 750 választópolgári ajánlás megszerzésének bizonyításához.
A jobboldali bennfentes megjegyzése azért is figyelemre méltó, mert az MSZP-s jelölt Bánsághi Tamás alpolgármestert eleve esélytelennek tekinti a megméretésben. Való igaz, csodaszámba menne a baloldali győzelem a Fodor Gábor pártelnökké választása elleni tiltakozásképpen mandátumáról lemondott kerületi polgármester Gegesy Ferenc (SZDSZ) parlamenti helyéért folyó vetélkedésben. És nemcsak az országos politikai klíma miatt, hanem azért is, mert a ferencvárosi – hivatalos nevén fővárosi 12. – választókerület alapvetően balra húzó szegénynegyedből a városrehabilitációnak köszönhetően az utóbbi években yuppie-környékké emelkedett. Így a papírforma Bácskai János, a Fidesz–KDNP közös jelöltje, önkormányzati képviselő, fideszes választókerületi elnök győzelme lenne, amit – különös tekintettel arra, hogy az SZDSZ nem állt be Bánsághi mögé, hanem ringbe küldte John Emese fővárosi frakcióvezetőt – gyakorlatilag csak a többi jobboldali jelölt veszélyeztethet.
A Fideszen kívüli jobboldalon márpedig a legerősebbnek éppenséggel pont a Jobbik tűnik. Csakhogy az ő esetükben sokan már most kész ténynek veszik a későbbi együttműködést a Fidesszel: vagyis azt, hogy jelöltjük, Szegedi Csanád alelnök, a Magyar Gárda egyik alapítója haknizik egyet, ismertséget szerez, ám legkésőbb a január 25-ei második fordulóra visszalép – Bácskait segítve ezzel. A többi jobboldali jelölttel nem lenne ilyen egyszerű a helyzet. Az MDF színeiben induló Dézsi Mihály egykori rendőrségi szóvivőt például éppen pártbeli ellenfelei – a megfigyelési botrány kapcsán háttérbe szorított Almássy Kornélhoz hű csapat tagjai – vádolták balos kötődéssel. A másik két jelölt, a MIÉP-es Agárdi László színész, illetve a Zöld Párttal próbálkozó Polgár Tamás – Tomcat néven radikális blogger – pedig kifejezetten a Jobbik versenytársa.
Ilyen körülmények között döntött a kerületi választási bizottság, majd másodfokon az FVB – a ferencvárosi jobbikos vb-delegált, Novák Előd pártszóvivő javaslatára – Dézsi, Agárdi és Polgár kizárásáról, mondván, másolt ajánlásokat adtak le. A döntést valamennyien megtámadják a Fővárosi Bíróságon. Az érvelésük azonos: az amúgy magántulajdonú Állami Nyomda Zrt.-ben készülő kopogtatócédulák nem sorszámozott okmányok, hanem egyszerű formanyomtatványok, amelyek sokszorosítása nem jogellenes. Márpedig az nem merült föl, hogy bármelyik jelölt manipulált volna a kitöltött – s így már valóban okiratnak minősülő – szelvényekkel. (Hasonló aknára a Jobbik is ráfutott már: a 2006-os országgyűlési választások kampányában Szombathelyen két képviselőjelöltjük is fénymásolt szelvényeket akart hitelesíttetni, az akkor a MIÉP-pel Harmadik Út néven szövetségben induló Jobbik provokációt emlegetett.) Ráadásul meglehet, most is söpörhettek volna a saját házuk táján is. A szintén radikális jobbos szavazatokra vadászó Magyar Nemzetért Mozgalom jelöltje, Balogh Béla a Hunhír honlapon nyílt levélben tette közzé: visszalépett Szegedi javára, akinek át is passzolt néhány tucat ajánlást (a törvény a kitöltött cédulák átruházását tiltja). A jobbikos jelölt nem cáfolt, a kerületi vb pedig nem csapott le a sztorira.
A bizottság más esetekben sem tűnt finnyásnak. Egy magánszemély e-mailben tájékoztatta a testületet: a Bácskainak dolgozó Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség 700 forintos órabért kínált a kopogtatócédula-gyűjtésért. A vb a panaszt érdemben nem vizsgálta, mondván, az F. D.-ként jelölt bejelentő elkésett – az erről szóló határozatot egyhangúan hozták. Akárcsak azt, ami az SZDSZ kerületi szervezete beadványát utasította el. A liberálisok alighanem provokációt sejtettek, miután tapasztalták, novemberben egy ismeretlen személy többször megkereste őket, és a kopogtatócédula-gyűjtés díjazása felől érdeklődött. Az elutasító válasz ellenére – a párt beadványa szerint – az illető kitöltetlen ajánlószelvényekkel érkezett a liberálisokhoz. A vb határozatában nem cáfolja ugyan, hogy a leírt magatartás sérti a választójogi törvényt, de formai okokra hivatkozva – arra, hogy az SZDSZ nem jelölte meg pontosan, melyik törvény mely passzusa alapján kezdeményezne eljárást – megtagadták a procedúrát. Ugyanakkor a HVG munkatársa is olyan információkhoz jutott, amelyek megerősítették a Magyar Nemzet múlt heti, a párt által hivatalosan tagadott hírét: az SZDSZ helyi szervezete darabonként 2 ezer forintot fizetett a gyűjtőknek, akik között akadt olyan is, aki a busásabb bevétel reményében egyszerűen kilopta a postaládákból a kézbesített ajánlószelvényeket. A Jobbik már azt is követeli, hogy John is lépjen vissza, most egy videofelvétel szerint az SZDSZ is csalás gyanújába keveredett.
A kisebb pártok állítják, az ajánlószelvényes rendszer – amelyet a rendszerváltozáskor azzal az érvvel vezettek be, hogy kiszűrjék a komolytalan, mindenféle támogatottság nélküli próbálkozókat – a nagyoknak kedvez. Ezzel magyarázzák azt is, hogy miért maradt meg a szisztéma, holott a szédelgők távol tartására elegendő lenne például a kaució is, ahogy több európai országban is van. Ráadásul választásról választásra szólnak hírek manipulációkról, miközben – mint Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztos 2006-ban rámutatott – a rendszer súlyosan sérti a választópolgárok személyes adatainak biztonságát. Erre most csak rátett egy lapáttal, hogy a vitatott ferencvárosi szelvényeket az Állami Nyomda szakértői vizsgálták meg, vagyis egy magáncég embereinek volt rálátásuk arra, melyik választópolgár melyik párttal rokonszenvez.
