A fideszes pécsi polgármester még tavaly decemberben – tiltakozásul a Fővárosi Bíróságnak a radarberuházást jóváhagyó ítélete ellen – többedmagával a hegyen fölállított sátorban aludt mínusz tizenegy fokban, a volt polgármesterjelölt, pártelnökhelyettes és házelnök MSZP-s Szili Katalin pedig szolidaritása kifejezéseképpen pogácsát és forralt bort vitt a hegyre a sátrazóknak. Mindkettőjük ilyetén politikai hozzáállása eleve nehezen volt érthető, hiszen az idevonatkozó 2007. március 4-ei – az alacsony részvétel miatt elvetélt – helyi népszavazás bebizonyította, hogy ebben a kérdésben nem az ő álláspontjukat vallja a pécsiek többsége.
A helyzet változatlanul igen zavaros. Páva Zsolt a Fidesz, Szili Katalin az MSZP prominens politikusa. Máig nem világos, hogy a lokátorépítés ellenzésével pártjaik hivatalos álláspontját képviselik-e – azaz a két nagy párt nem ért egyet önnön atlantista elkötelezettségével – vagy szembemennek azzal. Mind a Fidesz, mind az MSZP deklaráltan az euroatlanti integráció – értsd: az EU- és a NATO-tagság, illetve az ezekkel járó kötelezettségek, mint például a hatékony légtérvédelem – lelkes híve. Horn Gyula (MSZP) kormányzása alatt volt a NATO-népszavazás és Orbán Viktor (Fidesz) kormányzása alatt lettünk NATO-tagok. A lokátor megépítése NATO-tagságunkból eredő kötelezettség – ráadásul úgy, hogy az építési költségek majdnem kilencven százalékát a NATO állja. Békéscsabán és a Bükkben is épült NATO-radar és senki sem halt bele. Fideszes szakpolitikusok is elismerik, hogy az ország, legalábbis annak középső része jelenleg „teljesen nyitott”, egyikük még azt is „megsúgta” e sorok írójának, hogy a legnagyobb ellenzéki párt katonapolitikusai „mind lokátorpártiak”. Csakhogy míg például Mádi Lászlót az ingatlanadóval kapcsolatos néhány, a hivatalos pártpropagandával nem teljesen egybevágó szaváért a múlt héten a Fidesz elnöksége egy tollvonással törölte a párt választási listájáról, Pávának eddig a haja szála sem görbült.
A kettős beszéd vádját a várhatóan kormányra kerülő Fidesz ezek után alighanem úgy kerülheti el, ha a Tubes helyett mégis a Zengőre építi a lokátort. Emlékezetes, hogy a NATO-radarok építését még az MSZP vezette Horn-kormány határozta el, a Zengőt pedig a fideszes többségű Orbán-kormány idején jelölték ki helyszínnek. Hetvenegy méterrel magasabb a Tubesnél, így földerítőképessége jobb. A Tubesen építendő radar ellenzői azzal érvelnek, hogy egy esetleges légitámadás sok polgári áldozatot követelne, mivel a közigazgatásilag Pécshez tartozó hegycsúcs csak öt kilométerre van Pécs belvárosától. A Zengő viszont tizenöt kilométer Pécs közepétől, így a baranyai megyeszékhelyet féltők is megnyugodnának.
A Zengőn épülő lokátor legjelentősebb ellenzője Sólyom László köztársasági elnök volt, aki – fideszes források szerint – nyáron nagy valószínűséggel távozik hivatalából, azaz nem választják újjá. (Nota bene: a szocialistáknak lehetne annyi eszük, hogy Sólyomot köztársasági elnöknek jelölik. Az ő szempontjukból Sólyomnál ugyanis csak rosszabb – azaz a Fideszhez lojálisabb – államfő jöhet szóba, és Sólyomnak a szocialisták általi jelölését a Fidesznek vagy el kellene fogadnia, vagy valami egészen rendkívüli kommunikációs bravúrt kellene bemutatnia). Egy Fidesz-közeli köztársasági elnök pedig aligha tenne keresztbe a zengői lokátornak.
A négy hónapon belül alighanem ismét miniszterelnökké avanzsáló Orbán Viktor saját, 1999-es döntésének végrehajtásával egyszerre bizonyíthatná atlanti elkötelezettségét, valamint azt, hogy ki az úr a háznál.
SZEGŐ PÉTER
(A szerző újságíró)
