Egyre több kiskamasz szeretne TikTok-fiókot, mert úgy érzi, anélkül kimarad barátai életéből. Bár már hallottak az online veszélyekről, még nincsenek meg azok a készségeik, amelyekkel kezelni is tudnák őket. Szerkesztett részlet a Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvből.
Jótékonykodással vajon tényleg megoldhatjuk a világ legégetőbb problémáit? Összegyűjthetünk-e elegendő pénzt a legfontosabb globális krízisek kezelésére? Nem lehet, hogy világunk oly sok problémával küzd, hogy nagylelkűséggel egyszerűen nem hozható helyre minden? Teszi fel a kérdést Chris Anderson Ragályos nagylelkűség című könyvében. Szerkesztett részlet.
Kiskamasz gyerekünk szemében az alkohol olyan, mint egy titokzatos varázsital, amit a felnőttek isznak, hogy jól érezzék magukat. Az ital ünnepek idején még ott is gyakran az asztalra kerül, ahol a felnőttek hétköznaponként nem nagyon isznak. Nem csoda, ha a gyerek fejében felmerül, hogy ő is kipróbálná. Mit tehet ilyenkor a szülő?
Egy ország helyét a világban nemcsak a külső hatások és a múlt, hanem az állam működése is meghatározza, amit a kormányt irányító emberek alakítanak. Szerkesztett részlet Bod Péter Ákos Rendszerek jönnek. Elmúlnak? című könyvéből.
Az egyik legfontosabb ok, amiért képtelenek vagyunk felismerni az érzelmi manipulációt, az, hogy zsarolóink olyan erős bűvkört vonnak körénk, amellyel elfedik cselekedeteiket. De léteznek stratégiák, amelyek segítségével szilárdan állhatjuk a zsaroló támadását. Szerkesztett részlet Donna Frazier nemzetközileg ismert terapeuta Érzelmi zsarolás című könyvéből.
A közösségi média számos lehetőséget tartogat a gyerek számára a másokkal való interakcióra, de több alkalmat is teremt, hogy a közösségén belül konfliktusba kerüljön. Fontos tisztában lennünk a kockázatokkal és nyílt kommunikációra ösztönöznünk gyerekünket. Szerkesztett részlet a Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvből.
A kilencvenes évek internetes boomjának idején startupok tömege ígért forradalmi változást. Később kiderült, hogy sok újítás inkább a fogyasztói igények kiszolgálásáról szólt, és nem hozta el azt az alapvető változást, amelyet korábban vártak tőle. Szerkesztett részlet a Technológiai köztársaság című könyvből.
A Szilícium-völgy felemelkedését az amerikai állam és a tudomány szoros együttműködése alapozta meg. A Technológiai köztársaság című könyv szerzői azt vallják: a mai technológiai ipar eltávolodása ettől a hagyománytól veszélyezteti a demokratikus rendszerek legitimitását, ezért a mesterséges intelligencia korszakában az állam és a technológiai szektor új szövetségére lenne szükség. Szerkesztett részlet.
Figyelmünk ösztönösen a botrányokra és a veszélyre irányul, ezért a nagylelkűség gyakran láthatatlan marad. Íme egy módszer, amelynek segítségével elérhetjük, hogy egy jó cselekedet a ragályos nagylelkűség forrása legyen. Szerkesztett részlet Chris Anderson TED-elnök Ragályos nagylelkűség című könyvéből.
Össznemzeti érdekünk, hogy a pedagógusi pálya vonzó karrierúttá válhasson. A szakemberek elöregedése jelzi, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Ez azonban egyúttal lehetőség is a pedagógusszakma új alapokra helyezésére - mutatnak rá a Magyarország-kézikönyv című kiadvány szerzői. Szerkesztett részlet.
A mesterséges intelligencia fejlesztése közösségi irányítással is történhet, tiszteletben tartva a helyi közeget, az irányítása pedig tömegek bevonásával is folyhat - mutat rá Karen Hao többszörösen díjazott újságíró Az AI birodalma című könyvében. Szerkesztett részlet.
A magyar gazdaság fenntartható pályára állításához szükséges lépések nem ismeretlenek: kutatások, nemzetközi szervezetek elemzései és stratégiai szakértők munkái egyaránt világos irányt mutatnak. Szerkesztett részlet Bod Péter Ákos Rendszerek jönnek. Elmúlnak? című könyvéből.
Többek között APEH-ellenőrzés, elkaszált tévéműsorok és ellehetetlenített felolvasások követték dr. Kende Péter első Orbán-könyvének megjelenését. A szerző a HVG Könyvek gondozásában megjelent, harmadik Orbán-kötetében ezeknek a vegzálásoknak is szentel egy fejezetet. Szerkesztett részlet.
Ma Magyarországon összesen hét generáció munkájába telik, hogy egy család a legalsó jövedelmi tizedből az átlagos jövedelmi szintre küzdje fel magát. A szélsőséges mobilitáshiány nem csupán igazságtalan. Az ország egésze is veszít vele, ha azért lesz akár csak eggyel kevesebb tehetséges sebész, pedagógus vagy vállalkozó az országban, mert már gyermekkorában megfosztjuk a tehetsége kibontatkoztatásának lehetőségétől. Szerkesztett részlet a Magyarország-kézikönyv című kiadványból.
A mesterséges intelligencia nemcsak korunk egyik legnagyobb hatású technológiája, hanem egyben hatalmi kérdés is. Az OpenAI története jól mutatja, hogyan vált az idealista küldetésből versenyfutás a profitért és a befolyásért – miközben az MI valódi költségeit gyakran a legsebezhetőbbek fizetik meg. Szerkesztett részlet Karen Hao Az AI birodalma című könyvéből.
Amikor megkapja az első telefonját, egy kiskamasz számára olyan, mint a szórakozás világába való átlépés rítusa, útlevél a szabadsághoz. Szülőként jó eséllyel vannak fenntartásaink. Szerkesztett részlet a Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvből.
Egy figyelmes beszélgetés vagy egy apró, őszinte gesztus is képes megkönnyíteni valakinek a napját – és váratlan láncreakciókat elindítani. Történetek arról, hogyan válhat a mindennapi odafigyelés valódi segítséggé. Szerkesztett részlet Chris Anderson TED-elnök Ragályos nagylelkűség című könyvéből.
Bár nem reális arról álmodni, hogy egyszer az összes külföldre távozott magyart sikerül rávenni a hazatérésre, az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac szempontjából így is számottevő mértékű tartalékok rejtőzhetnek az európai magyar diaszpórában. Szerkesztett részlet a Magyarország-kézikönyv című kiadványból.
Minden szülőt felzaklat, ha a gyereke arról számol be, hogy csúfolják. Ugyanakkor - hacsak nem szándékosan és tartósan bántják - minden gyereknek meg kell tanulnia megbirkózni bizonyos mennyiségű „általános” társas nehézséggel. Szerkesztett részlet a Mi jár a kiskamasz fejében? című könyvből.
A nők ma soha nem látott lehetőségekkel lépnek be a munkaerőpiacra, mégis újra és újra falakba ütköznek. A nemek közötti bérszakadék és karrierszakadék mögött nem pusztán a diszkrimináció áll, hanem egy mélyebb probléma: az önző munka jelensége. Szerkesztett részlet Claudia Goldin Karrier és család című könyvéből.
