A három tulajdonság, amiben a mesterséges intelligencia alulmarad az emberekkel szemben, és amelyek elsajátításával valószínűleg még 2041-ben is küszködni fog:

1. KREATIVITÁS: Az MI nem tud alkotni, fogalmakat létrehozni vagy stratégiailag tervezni. Miközben az MI nagyszerűen optimalizál egy szűk cél érdekében, képtelen megválasztani a saját céljait vagy kreatívan gondolkodni. A mesterséges intelligencia nem képes továbbá különböző területeket összekapcsolva gondolkodni vagy józan észt alkalmazni.

2. EMPÁTIA: Az MI nem képes az empátiára, sem pedig az együttérzésre, és nem képes e téren interakcióba lépni sem. Ezért a mesterséges intelligencia nem tudja elérni, hogy egy másik ember úgy érezze, megértik és törődnek vele. Még ha az MI fejlődik is ezen a téren, rendkívül nehéz lesz a technológiát olyan szintre juttatni, hogy az emberek szívesen lépjenek kapcsolatba robotokkal olyan helyzetekben, amelyekhez gondoskodásra, törődésre és empátiára van szükség, avagy arra, amit talán „emberi érintkezésre épülő szolgáltatásnak” nevezhetnénk.

3. ÜGYESSÉG: A mesterséges intelligencia és a robotika nem képes olyan összetett fizikai munkát végezni, amely kézügyességet vagy pontos kéz-szem koordinációt igényel. Az MI nem tud megbirkózni ismeretlen és strukturálatlan terekkel, különösen olyanokkal, amelyeket még nem vizsgált meg korábban.

Mit jelent mindez a munkahelyek jövőjére nézve?

Az MI valószínűleg teljes egészében átveszi majd a közvetlen emberi érintkezést nem igénylő és rutinszerű munkaköröket, például a telemarketingesek vagy a biztosítási ügyintézők feladatait.

A hangsúlyosan társas jellegű, de rutinszerűen ismétlődő munkák esetében az emberek és a mesterséges intelligencia együtt fog dolgozni, és mindketten hozzájárulnak majd a maguk szakértelmével a munkavégzés folyamatához. A jövő osztálytermében például a mesterséges intelligencia gondoskodhatna a rutinszerű házi feladatok és vizsgák osztályozásáról, és akár szabványosított leckéket és személyre szabott gyakorlatokat is kínálhatna, míg az emberi tanár arra összpontosítana, hogy empatikus mentor legyen, aki segíti a tapasztalati úton megvalósuló tanulást, felügyeli az érzelmi intelligenciát fejlesztő csoportos feladatokat, és személyre szabott támogatást nyújt.

A kreatív, de közvetlen emberi érintkezést nem igénylő munkák esetében az emberi kreativitást a mesterséges intelligencia eszközei fogják felerősíteni. Egy tudós például használhatja ezeket is a gyógyszerkutatás felgyorsítására.

Az alábbi ábrán az y tengely a társas készségek jelentőségét, az x tengely pedig a fizikai munka összetettségét jelöli. A komplexitás a kézügyesség és az ismeretlen környezetben való navigálás szükségességének mértéke alapján határozható meg. Például a gondozás, amely olyan feladatot foglalhat magában, mint segíteni egy idős embernek a zuhanyozásban, úgy szociális, mint kézügyességi készségeket is megkövetel, míg a futószalagon végzett minőség-ellenőrzéshez egyikre sincs szükség. A takarítás ismeretlen környezetben való navigálás képességét igényli, míg egy csapos elsősorban a társas készségekre támaszkodik, mivel a robot jobb italokat kever, mint a legtöbb emberi csapos.

Szellemi munkák egy kétdimenziós diagramon. A jobb felső rész az embereknek, a bal alsó rész pedig a mesterséges intelligenciának kedvez.

HVG Könyvek

Bár egyértelmű, hogy számos olyan munkafajta van, amelyet az MI nehezen fog elsajátítani – és így a munkavállalók számára biztonságosabb
választás lenne a karrierjüket illetően –, önmagukban ezek nem fogják megakadályozni a katasztrófát azon munkavállalók tömegei számára, akik elveszítik az állásaikat, mert az MI könnyebben tudja elvégezni a feladataikat.

Hogy több munkahelyet teremtsünk, és javítsuk a munkavállalók felkészültségét a küszöbönálló átalakulás előtt, én a 3Ú-t – az újratanulást, az újrakalibrálást és az újjászületést (azaz a reneszánszt) – javaslom. Mindez része a gigantikus erőfeszítésnek, amellyel korunk központi kérdését, a mesterséges intelligencia gazdasági forradalmának társadalmi következményeit kívánjuk kezelni.

A fenti cikk a Mesterséges intelligencia 2041 című könyv szerkesztett részlete.  

Elképzelhető-e, hogy a mesterséges intelligencia jobban ismerjen minket, mint mi saját magunkat? Jogában és hatalmában áll-e majd a gépeknek az emberi élet kioltásáról dönteni? Könyvében Li Kaj-fu, a Google China korábbi elnöke és Csen Csiu-fan sci-fi-író tíz izgalmas novellában és a történeteket kísérő elemzésben mutatja be vízióját arról, milyen lesz a világ 2041-ben. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.