szerző:
Műértő

A köztéri szobrászok munkájának értelmét az utóbbi időben nemcsak tartalmi és formai problémák, hanem művészeten kívüli körülmények is nehezítik. A közterek kriminalizálódása kísérőjelenségeként minden köztéri műalkotás veszélyeztetetté vált. A színesfémgyűjtők ténykedése következtében főként a bronzszobrok vannak veszélyben. Persze nemcsak szobrot lopnak, hanem mindent (KRESZ-táblát, miniszteri autót, állami vagyont) visznek, ami mozdítható – a szobrok veszteséglistája csupán elenyésző tétel a vadkapitalizmus okozta károk fekete könyvében.

Pécsett, áprilisban Makrisz Agamemnon művét, a Mecsek oldalában álló monumentális felszabadulási emlékművet kezdte el megbontani egy fémtolvaj. Győrben a város jelképének számító fémkakas tűnt el. Székesfehérváron Haraszty István Deák-kútját módszeresen szétlopták, míg a fémmobil teljesen működésképtelenné nem vált. Szegeden 1998-ban az egyik hajnalra virradóra Tápai Antal Halas fiú című alkotásának kelt lába. A város főterén 1997-ben állították fel Kligl Sándor Szent István és Gizella kompozícióját, amelynek nem sokkal a felavatása után ismeretlen személyek estek neki. Szent István kezéből kicsavarták a bronzból készült kardot, így a szoborcsoport egyik részletét újból kellett mintázni. Hasonlóképpen járt Kő Pál szolnoki Kossuth-szobra és Fekete Tamás bécsi Bessenyei-emlékműve, amelyről nem sokkal a felállítása után ellopták a kardot. Ezekben az esetekben, a szoborcsonkításban valószínűleg spontán „gyűjtői” motívumok is közrejátszottak.

Budapesten a szoborlopási hullám csúcspontján, 1997-ben tizenegy szobrot loptak el. A margitszigeti művészsétányt szabályosan letarolták. Eltűnt többek között Pátzay Pál Lyka Károlyról, Tar István Ferenczy Károlyról, Vigh Tamás Radnóti Miklósról és Petőfi Sándorról mintázott mellszobra. Varga Imre József Attila-szobrának a fejét vágták le, Vilt Tibor egészalakos Madách-szobrának pedig előbb az ujjait, majd a kezét, végül a karjait fűrészelték le. Beck Ö. Fülöp önportréját a visszaállítás után másodszor is ellopták. Ezeket az alkotásokat a fővárosi szobrokat felügyelő Budapest Galéria mára pótolta. A művek pótlásának vagy – gipszminták hiányában – megbízás alapján történő újraalkotásának kötelezettsége jelentős anyagi terhet ró az intézményre. A munka sziszifuszi jellegét jelzi, hogy a Radnóti-portrét nemrégiben újra ellopták, Vilt Madáchának az idén júniusban pedig ismét lefűrészelték mindkét karját. A veszteség gyakran pótolhatatlan: A Széchenyi-kilátó mellől 1995-ben nyoma veszett Stróbl Alajos Széchenyi-szobrától valószínűleg örökre búcsút vehetünk, öntőminta hiányában ugyanis lehetetlen rekonstruálni az eredeti művet. A galéria munkatársaiban felmerült az ötlet, hogy Kerényi Jenőnek a Margitszigetről ellopott Furulyázó lányát esetleg torzóban állítsák vissza, így emlékeztetve a történtekre.

Egy-egy félbe maradt, „szakszerűtlen” eltávolítási kísérlet olykor nagyobb kárt okoz, mint a „sikeres” eltulajdonítás. Tavaly Kerényi Jenő városligeti szökőkútjából az egyik sellőfigurát próbálták lefűrészelni, a többmázsás szobortest azonban lezuhant és összetörte a medencét.

Ritkán, de az is előfordul, hogy egy ellopott alkotás megkerül. Ez történt nemrégiben Budapesten, a VIII. kerületben, ahol Kiss György 1927-ben felállított Csirketolvaj (vagy újabb nevén a „pitbullos fiú”) című alkotását vitték el ismeretlen „csirkefogók”. A Szilágyi Dezső téren Pecz Samu építész kútszobrát döntötték le (amelyet 1981-ben egyszer már megpróbáltak ellopni). Lakossági bejelentésnek köszönhetően most egy bokorban sikerült megtalálni az elszállításra váró szobrot. A Ludovika előtt álló hősi emlékműről 1995-ben – nem sokkal a felavatás után – a második világháborús domborművet tüntették el, amely szerencsére egy MÉH-telepen megkerült.

A tolvajokat általában nem a művek témája, stílusa vagy értéke, hanem olyan prózai körülmények érdeklik, mint a mozdíthatóság és a félreeső környezet. A portrék és a kis méretű zsánerfigurák különösen veszélyeztetettek: Telcs Ede 1934-ben készült Hüvelyk Matyi-szobra, Gosztonyi Alice 1930-as Gyermek kutyával című alkotása vagy Zala György Sír a baba című munkája elképzelhető, hogy ma már valamelyik újgazdag magánvillát díszíti. Feltehetően „megrendelő” állhat Schaár Erzsébet Hugonnai Vilma mellszobrának tavalyi ellopása, valamint Schaár Kernstok-portréjának eltűnése mögött. (1990-ben ezzel a lopással vette kezdetét a közprédának tekintett budapesti köztéri szobrok spontán privatizációja.)

A bronz kilója a felvásárlóknál jelenleg pár száz forint, a bevétel tehát elenyésző az okozott – gyakran milliós – kárhoz képest. Az okozott kár nem pusztán a megélhetési bűnözés vagy a vandalizmus számlájára írandó. A többmázsás bronzszobrok eltűnése mögött feltehetően „másként vállalkozók” állnak. Az elkövetésre utaló nyomok nemegyszer komoly technikai apparátust sejtetnek – az elektromos fémvágó, pneumatikus feszítő, autós daru pedig a legritkább esetben tartozik egy utcai csöves felszereléséhez. A szoborlopások megelőzésére a szakemberek azt javasolják, hogy szigorítsák meg a színesfém-felvásárlás jogszabályi feltételeit.

Az elszaporodott lopásoknak, rongálásoknak sokak szerint döntő impulzust és máig ható előképet a rendszerváltás politikai emlékmű-eltávolítási akciói adták. A köztéri szoborállomány eszmei és fizikai integritása oly mértékben megrendült, hogy máig nem tudott konszolidálódni a helyzet. „Elmozdult, amit mozdíthatatlannak hittek” – mondja Sz. A., a Budapest Galéria munkatársa, – ami arra inspirálta számos polgártársunkat, hogy maga is besegítsen a mozgatásba. A köztéri műalkotások megbecsülésének hiánya ugyanakkor nem csupán a közmorál függvénye, a „rossz szobrok” napjainkban tapasztalható dömpingje esztétikailag és morálisan tovább gyengíti a köztéri szobrok társadalmi presztízsét.

Boros Géza

(Megjelent a Műértő 2000. szeptemberi lapszámában)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Ujjlenyomattal lehet majd nyitni és indítani a Hyundai-okat

Ujjlenyomattal lehet majd nyitni és indítani a Hyundai-okat

Kósa Lajos mindeközben parfümöket szimatolgat Bécsben

Kósa Lajos mindeközben parfümöket szimatolgat Bécsben

Az Instagram egyik legjobb funkciója is bekerül a Messengerbe, és jön egy, amivel a szelfizés is jobb lesz

Az Instagram egyik legjobb funkciója is bekerül a Messengerbe, és jön egy, amivel a szelfizés is jobb lesz

Ön is használja a Shazamot? Akkor örülni fog, törölték belőle a reklámokat

Ön is használja a Shazamot? Akkor örülni fog, törölték belőle a reklámokat

Karácsonyfa nélkül is van karácsony

Karácsonyfa nélkül is van karácsony

Beindult a net: íme a legfrissebb mémek az MTVA-nál történtekről

Beindult a net: íme a legfrissebb mémek az MTVA-nál történtekről