Építésügyi bírságot engedély nélküli vagy építési engedélytől jelentősen eltérő kivitelezés esetén szabhat ki a hatóság. Ilyesmire tehát akkor kell számítanunk, ha engedélyhez kötött építkezést, átalakítást, vagy éppen bontást végzünk saját szakállunkra. Akkor is felelősségre vonhatnak bennünket, ha ugyan van érvényes építési engedélyünk, de attól jelentős mértékben eltérünk.

Mihez kell engedély?

Lakások és megszorítások

A lakásvásárlási várakozások szinte változatlanok voltak a lakosság körében az első fél év végén. Az Ecostat konjunktúra jelentése kismértékű javulásról, míg a GKI-é enyhe csökkenésről számolt be. Tovább a cikkhez!

Egyértelműen szükséges építési engedély a szerkezetet, homlokzatot érintő átalakításokhoz. Ilyen például a főfalban történő nyílásbontás, legyen szó akár ablakról, akár konvektor vagy légkondicionáló kivezetéséről. Ugyanez vonatkozik bármely olyan jellegű átalakításra, amely a homlokzaton változást eredményez. Ez utóbbira jó példa a nyílások befalazása, a portál átalakítása, vagy éppen reklámtábla elhelyezése. A belső átalakítások abban az esetben engedélykötelesek, ha „az önálló rendeltetési egység darabszáma megváltozik”, azaz ha leválasztunk egy szobát, vagy összecsatolunk két helységet.

Engedély nem csak építéshez és átalakításhoz lehet szükséges: védett területen például csak ennek birtokában végezhetünk bontást. Egyéb esetekben akkor szükséges a hatóság hozzájárulása, ha a bontandó építmény tíz méternél magasabb, vagy térfogata meghaladja a kétszáz légköbmétert. Lakáscélú építmények esetén a nagyság sem számít: minden esetben szükséges engedély. A saját telkünk területén lévő, tíz négyzetmétert meghaladó pincét sem bonthatjuk el önhatalmúlag.

Belülre is kérni kell

Vannak olyan átalakítások is, amelyeket helyi rendelet tesz engedélykötelessé, ezért bármilyen építési munka megkezdése előtt célszerű megkeresni a területileg illetékes építésügyi hatóságot (ez általában a jegyző). Itt lehet megkérdezni az adott ingatlanra vonatkozó építésügyi előírásokat, helyi rendeleteket.

A főváros VII. kerületében például ilyen helyi rendelet alapján bármely belső átalakítás építésiengedély-köteles. Ide tartozik az is, ha lakáskomfortosítás miatt a konyha alapterületéből választják le a fürdőszobát, de engedélyköteles a szobák elrendezésének bármilyen megváltoztatása is. A kerületi hatóság egyébként leggyakrabban engedély nélkül elhelyezett reklámtáblák, és szabálytalan belső átalakítások miatt szab ki bírságot.

Függőleges felületek

Az óriásplakátokra mindenütt fokozottan ügyelnek. Ezek egy országos hatáskörű rendelet szerint egy négyzetméteres nagyság felett engedélykötelesek. Ugyanez vonatkozik az egy négyzetmétert meghaladó cég- és címtáblákra is, ha pedig fényreklámról van szó, mérettől függetlenül szükséges a hatóság jóváhagyása.

Reklámtáblák terén is lehetnek eltérések: van ahol a legkisebb tábla kihelyezése is engedélyköteles, és vannak olyan belvárosi területek, ahol óriásplakátra egyáltalán nem adnak engedélyt. Országos szinten engedélyhez kötött bármilyen üzlethomlokzat kialakítása, és nem lehet egy négyzetmétert meghaladó kirakatszekrényt sem építeni a hatóság hozzájárulása nélkül.A bírság mértékét a szabálytalan építmény felületének vagy térfogatának nagysága szabja meg, nem pedig annak értéke. Felületben mérhető építmény, például reklámtábla esetén 7500 forintot fizetünk négyzetméterenként, légköbméterben mérhető lakóépület esetén pedig 18 ezer forint üti a hatóság markát minden egyes légköbméter után. Irodák, szállodák mulasztása esetén még magasabb a büntetési tétel összege: ők 22 500 forinttal számolhatnak légköbméterenként – tudtuk meg a VII. kerület illetékesétől.

Vigyázó szemek

Az építésügyi hatóságok munkatársai rendszeresen ellenőrzik a folyamatban lévő építkezések szabályos kivitelezését. Engedély nélküli építkezéseken főleg szóbeli vagy írásbeli bejelentések nyomán bukkanhatnak fel, de szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak akkor is, ha közterületen építkezésre utaló jeleket vesznek észre. Ilyen például a ház előtt, vagy annak udvarán anyagtárolás, vagy egy árulkodó konténer. Az ilyen helyszíni szemlék alkalmával feljegyzést, jegyzőkönyvet, fényképfelvételt készíthetnek. Mivel hatósági igazolvány is van náluk, a lakásba is bemehetnek. Erről egyébként értesítést küldenek, így nem kell attól tartanunk, hogy ránk törik ajtót.

Ha bebizonyosul, hogy engedély nélküli vagy attól eltérő kivitelezés történt, építésrendészeti eljárásra és bírságra számíthatunk. Ha szerencsénk van „csupán” fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására szólítanak fel, ha pedig nincs, bontásra vagy szabályossá tételre köteleznek bennünket.

Mértékkel magánügy

Bizonyos építményeket engedély nélkül is fölépíthetünk, elhelyezhetünk: minden további nélkül készíthetünk például háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, vagy olyan kerti építményt, mint például a hinta, a csúszda, vagy a homokozó. Ebbe e körbe tartozik a kerti szökőkút, a kerti napkollektor, az épített tűzrakóhely és a lugas is. Gond nélkül lehet háztartási célú kemencénk, húsfüstölőnk és zöldségvermünk is.

Vannak olyan építmények, melyekhez csak bizonyos méret alatt nem szükséges építési engedély: támfalat például csak egy méteres magasságig építhetünk, állatkifutót, komposztálót, állattartási épületet vagy árnyékszéket pedig csak három négyzetméteres alapterület alatt. A medencére vonatkozó mérethatár tíz köbméter. Kisebb szélkereket is építhetünk engedély nélkül: ez legfeljebb hat méter magas lehet, de ha építményen helyezzük el, csak három. A telek terepszintjét csak kis mértékben változtathatjuk meg: a telekhatár melletti három méteres sávhoz egyáltalán nem nyúlhatunk, és az egyéb részeket is csak maximum egy méterrel tölthetjük fel, vagy mélyíthetjük.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség