Egy bérlőre két bérlemény jut

Tíz éve még elkapkodták a kiadó lakásokat, házakat, sőt, a villákat is, manapság viszont egyértelműen túlkínálat jellemzi a bérleti piacot a II. kerületben - egy bérlőre két bérlemény jut. A 30-60 négyzetméter alapterületű albérletek hamar elkelnek, az önálló, 150 négyzetméternél nagyobb luxusingatlanokat viszont nehéz kiadni. 

A luxusalbérleteket jellemzően külföldiek bérlik - japánok, amerikaiak, angolok, svájciak szívesen költöznek a II. kerületbe -, s mivel meglehetősen magasak az igényeik, a bérbeadók versenyhelyzetbe kényszerülnek. Nemcsak az ingatlan korszerűsítésére kell költeniük, hanem extrákra is: modern berendezési tárgyakra, korszerű háztartási gépekre, sőt, több bérlő kapunyitó automatikára, riasztóra is igényt formál. A bérbeadók persze nem panaszkodhatnak: kiadásaikért „cserébe” általában hosszú távra - legalább egy évre szóló - bérleti szerződést köthetnek. A luxusalbérletek havi bérleti díja jellemzően 300-600 ezer forint.

Négyzetméterárak 400 ezertől

 A II. kerület preferált részein - Pasarét, Rózsadomb, Törökvész - is könnyebb ingatlant eladni, mint kiadni, viszonylag kiegyenlített a keresleti, kínálati oldal. Garzonokat, régi építésű polgári lakásokat, modern társasházakat egyaránt találni az értékesítési kínálatban, s persze luxusingatlanokból is lehet válogatni. Az újépítésű társasházi, lakóparki ingatlanokat a népszerű övezetekben 400-500 ezer forintos négyzetméteráron kínálják, de 700-800 ezres is akad a kínálatban. 

A kerületnek vannak „mostoha” részei is: a forgalmas Margit körúton, vagy a Bem tér környékén jóval alacsonyabb (200-280 ezer forint/négyzetméter) a használt lakások ára. A Szilágyi Erzsébet fasor környéke is vonzó: itt átlagosan 350 ezer forintos négyzetméterárakkal találkozni. A kisebb lakások könnyebben is értékesíthetők, 50 millió forintig. A legalább 150 négyzetméter alapterületű, patinás családi házakra is van kereslet, jellemzően 400 ezer forinttól számítanak egy négyzetmétert, a villaházak 500 ezertől kezdődnek.

Vásárolni lehet, építkezni nem

Tavaly építési tilalmat rendelt el a kerületi önkormányzat, 2007. március 1-jétől alkalmazzák a szigorított építési szabályzatot. A változás a kerületi ingatlantulajdonosokat is érinti, hiszen az építmény és épület-átalakításokat is erős kontroll alatt tartja a hatóság.
Aki élni akar a kerületben, s nem üzleti céllal vásárolt ingatlant, az mindenképpen jól jár a lakásszám korlátozással - nyilatkozta korábban Beszédes Rita, a II. kerület főépítésze. A szigorítás szerinte azokat érte meglepetésszerűen, akik haszonszerzés reményében vásároltak ingatlant a budai városrészben.

Az utóbbi 5-10 év lakásépítéseinél uralkodóvá vált az a tendencia, hogy a beruházók a lakásnagyság csökkentésével, a lakásszám erőteljes növelésével próbálták ellensúlyozni a szűkös telekhatárokat - a kerület lakossága „nem várt” mértékben növekedett. A motorizáció, s az ebből származó környezeti terhelés kedvezőtlen hatást gyakorolt az itt élőkre. A közúthálózat a megnövekedett terhelést nem volt képes fogadni, a budai hegyoldal kezdte elveszíteni zöldövezeti jellegét - ennek kívánt véget vetni a hatóság.

Milliókat bukhatnak az építtetők

 Az ebben a hónapban életbe lépett, új építési előírások szigorították az építési jogszabályokat, és csökkentették az engedélyhez kötött munkálatok számát, de az építtetőkre sokkal nagyobb felelősséget hárítanak. A Polgármesteri Hivatal Építésügyi Irodáján felhívják a figyelmet, hogy a szabályzat számos olyan jellegű építési munkát határoz meg, amelyet engedély nélkül lehet végezni, de ha nem felel meg egyéb – például helyi – építési jogszabályoknak, akkor még fennmaradási engedély sem adható ki utólag. Ilyen esetekben a hivatal nem tehet mást, mint automatikusan az eredeti állapot helyreállítására kötelezi az építtetőt. Az átgondolatlan munkálatok bontással és akár több milliós kárral járhatnak.