A lista nem rangsor, a szálláshelyeket kontinensenkénti és országonkénti bontásban, illetve abc sorrendben mutatják be. A listából kimaradtak a frissen átadott, illetve a felújítás miatt éppen zárva tartó helyek. A kiválasztásnál hét kritériumot vettek figyelembe: szolgáltatás, szoba és fürdő, dekoráció, étel és frissítők, közösségi terek, sport és pihenés, valamint elhelyezkedés alapján osztályoztak.

A Forbes bemutatójában a Four Seasons Gresham Palace csodálatos elhelyezkedését, a dunai panorámát, valamint a szobák ízlésesen összeállított art deco berendezését dicsérik. A leírás szerint Budapestnek nem erőssége a magas színvonalú szolgáltatás, de a Grashem Palace esetében barátságosan mosolygó londinerekről, gyorsan intézkedő pultosokról és kiváló olasz étteremről olvashatunk.

A Gresham-palota története

A londoni The Gresham biztosítótársaság székházaként 1907-ben megépülő szecessziós és eklektikus palotát nem zárta szívébe a korabeli sajtó. Már csak azért sem, mert miatta bontották le a helyén álló Nákó-palotát, amelyet egy dúsgazdag görög kereskedőcsalád megbízásából Hild József tervezett. Hild József remekét 1880-ban vásárolta meg a londoni székhelyű életbiztosító társaság, s majd húszéves használat után bontatta le. A klasszicista szépség helyére szecessziós csoda került, mely minden részletében a századelő robbanásszerű fejlődését tükrözte.

Az 1906-ban befejezett építkezést Mann József vezette, és a kor ismert művészeit vonták be az épület díszítőmunkáinak elkészítésébe. A szobrokat Telcs Ede, Maróti Géza és Ligeti Miklós, az üvegablakokat és mozaikokat Róth Miksa, a kerámia-díszítéseket a Zsolnay-gyár készítette, míg a míves kovácsoltvas részletek Jungfer Gyula alkotásai.

A Gresham palota a rendszerváltás után sokáig kihasználatlanul állt, majd a jó adottságú, de lerobbant épületet a Four Seasons szállodalánc vásárolta meg, és 2004-ben 85 millió dollárért felújította. 
(A Gresham-palota történetéről a kihagy6atlan.hu oldalon olvashatnak részletesen.)