Ennek az az oka, hogy a földárak még jelenleg is lényegesen elmaradnak a régi tagállamok földpiaci áraitól. A kormányzatnak viszont az a célja hogy minél inkább a magyar gazdálkodók kezébe kerüljön a hazai termőföld - közölte Sirman Ferenc.

Mint elmondta: a föld és földbérleti piac stabilitását elősegítheti, hogy Magyarország a tervek szerint 2009-től áttér az Unió által alkalmazott úgynevezett SPS, vagy farmtámogatási rendszerre. Ennek lényege, hogy nem a megtermelt áru, hanem a megművelt földterület után jár a támogatás, vagyis arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a piaci igényeknek megfelelő növényeket termeljenek. Ugyanakkor a rendszer lehetőséget nyújt a magyar mezőgazdaság technológiai színvonalának javítására, a többi között az állattartó telepek korszerűsítésére is.

Eközben enyhült a termőterületek szétaprózottsága: a magánszemélyek által művelt területek átlagmérete 6-ról 9 hektárra, a gazdasági társaságok esetében pedig 180-ról 264 hektárra nőtt 2003. és 2008. között. Ugyanakkor az uniós csatlakozás előtti állapothoz képest duplájára, vagyis 480 milliárd forintra nőtt az agrártámogatások mértéke, amelynek immár 71 százaléka uniós forrás - sorolta a földhasználat javuló kondícióit a szakállamtitkár.

Ugyanakkor a fenntartható földhasználattal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedésként ismert jelenség akár hasznára is válhat Magyarországnak. Ugyanis nemzeti kutatási és fejlesztési programok kialakítására sarkallhat. A vízgazdálkodás ésszerűsítésére kényszerítheti a magyar mezőgazdaságot és ösztönözheti a megújuló energiaforrások használatát - hangsúlyozta Sirman Ferenc.

Végül úgy vélekedett, hogy a világ túlreagálta az élelmiszerárak emelkedését, ami abból is látszik, hogy mára szinte minden terméknél visszaállt a túlkínálati pozíció. A hirtelen megugrás okai között említette elsősorban a kínai és az indiai fizetőképes kereslet megugrását, a világ meghatározó gabonatermő területein tomboló aszályt, illetve az Unió 15 tagállamában érvénybe lépő SPS rendszert, ami már nem ösztönöz túltermelésre.

Nem utolsó sorban az energianövények termesztésének terjedését, ami a csökkenő szénhidrogén árak miatt megállni látszik - elemezte a drágulás okait a szakállamtitkár.