Az energia-megtakarítást eredményező intézkedések alapvetően három kategóriába sorolhatók. Az első kategóriába tartozó lehetőségek bárki számára elérhetők, hiszen nem kerülnek semmibe, csupán némi figyelmet, tudatos használatot igényelnek - tájékoztatta az ingatlanmenedzser.hu-t dr. Csoknyai Tamás PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékének adjunktusa. 

Tudatos használat

A tudatos használat vonatkozik a „takarékos” vízfogyasztásra, világításra, a fűtésszabályozásra éppúgy, mint a háztartási rutintevékenységekre, a téli szellőztetésre, az elektromos berendezések energiatudatos üzemeltetésére (például stand by üzemmód kiiktatása), illetve az energiatakarékos világítástechnika és háztartási gépek alkalmazására. Ezekkel a nagyrészt „ingyenes” trükkökkel is ezreket lehet spórolni havonta, de ezen intézkedések - a költség- és eneriga-megtakarítási potenciált tekintve - elenyésző tételt jelentenek a többi lehetőséghez képest. A pazarló, idejétmúlt építészeti megoldásokra, épületgépészeti rendszerekre azonban nem nyújtanak megoldást.

Korszerűsítés

Tényleges, tartós energia-megtakarítás a kisebb-nagyobb beruházási költséget igénylő korszerűsítésekben rejlik - hívja fel a figyelmet dr. Csoknyai Tamás. Vagyis, az energiatakarékos épület kialakítására időt és plusz pénzt kell áldozni, a ráfordítás hónapok, évek során térül meg. A felújítási módozatok gyorsan és lassabban megtérülő beavatkozások szerint különböztethetők meg.

A háztartások többségében a fűtésköltség jelentős tétel, ezért ajánlható a fűtéskorszerűsítés egy kevésbé költséges, de hamar, akár fél év, de 5 év alatt biztosan megtérülő energiatudatos megoldása, a fűtésszabályozás. A radiátoros épületekben korábban nem volt lehetőség a szobahőmérséklet beállítására; mostanra viszont általánossá vált a termosztatikus szelepek használata. A szerkezet előnye, hogy a kívánatos hőmérsékleten tartja a lakást - megakadályozva túlfűtést, amely főként a távhős ingatlanokban jellemző.

Jelentősebb energia-megtakarítás a komplex korszerűsítésekben, azaz a hőszigetelésben, nyílászáró-cserében, fűtéskorszerűsítésben (a hőtermelő cseréjében) rejlik, melyek az épület minőségét, így ingatlanpiaci értékét is emelik. Ezeknél többnyire 5-15 éves megtérüléssel lehet számolni - mondja dr. Csoknyai Tamás -, a bekerülési költség legalább 1-2 milliót emészt fel.

Dunaújvárosi projekt

A külföldön is elismert szakember évekkel ezelőtt részt vett egy Európában egyedülálló kísérleti projektben: az Unió által támogatott SOLANOVA-projekt keretében egy hagyományos dunaújvárosi házgyári épületet (panelházat) korszerűsítettek passzívház-technológiával. A munkálatok 200 millió forintot igényeltek. Az eredmény azonban magáért beszél: a felújítás óta ez a negyedik fűtési idény, s a lakóknak a leghidegebb téli hónapokban sem magasabb a havi fűtésszámlájuk 3-4 ezer forintnál (a szomszédos, régi paneltömbben a fűtésdíj 20 ezer forint átlagban). A beruházás megtérülési idejét kezdetben 60 évre (!) becsülték, ez mára lecsökkent 15 évre.

Utólagos hőszigetelés esetén nem érdemes 15 centiméternél vékonyabb szigetelőanyagban gondolkodni. A kőzetgyapot hőszigetelés technológiai és tűzvédelmi szempontból is előnyösebb a polisztirolnál a szakember szerint. A nyílászáró-cserénél - a hatalmas kínálat miatt - már kevésbé lehet egyértelműen kinyilatkoztatni, hogy melyek a legjobb szerkezetek. Elsősorban a hőátbocsátási tényezőre (U-érték) kell figyelemmel lenni; ez minél alacsonyabb, annál „energiatakarékosabb” a nyílászáró. Előfordul, hogy a gyártók csak az ablaküveg U-értékét adják meg, pedig a ablaktok és az ablaküveg együttes U-értéke a mérvadó - hívja fel a figyelmet dr. Csoknyai Tamás.

Megújuló energiaforrások

Az áram-, a fűtés- és a melegvíz-ellátás, a hűtés elméletileg teljes körűen megoldható megújuló energiaforrások alkalmazásával: napelemekkel, napkollektorokkal, szélgenerátorokkal, geotermikus rendszerekkel, hővisszanyerős szellőzőgépekkel, nemcsak családi, hanem társasházakban is. Azonban nem a teljes váltásra, hanem a hagyományos energiarendszerek részbeni kiváltásra célszerű törekedni Csoknyai szerint. A megújulók előnye, hogy a tulajdonos valamelyest függetlenítheti magát a szolgáltatóktól, az épület megtermeli magának a szükséges energia nagy részét. Az időzítésnek óriási szerepe van: a megújuló rendszerek kiépítésének csak akkor érdemes nekilátni, ha a hőszigetelés, a nyílászáró-csere, s más energiahatékony felújítás megtörtént az adott épületben.  A szakember szerint a megújuló rendszerek többletköltsége egy újépítésű családi ház esetében nem haladhatja meg a 10 százalékot, feltéve, hogy az adott épületben racionális megoldást alkalmazták.