A mezőgazdasági terület felszínét borító humuszréteg eltávolítása után, nem nagy mélységben sikerült a feltárásokat elvégezni. A kutatók a felszínre került tárgyakból és a kirajzolódó építkezési formákból tudtak a történeti időkben itt lakókra következtetni - közölte  Belényesi Károly, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészeti igazgatója.
 
Az igazgató elmonda: egy általános képet már a szántás után a felszínre került anyagokból is össze tudtak rakni, ebből következtettek arra, hol kell az ásatást folytatni. Belényesi Károly emlékezetett arra, hogy a Kárpát-medence középső része sűrűn lakott terület volt, ezért a beruházás 450 hektáros, azaz 4,5 millió négyzetméternyi területén több Árpád-kori falu maradványait tárták fel a régészek.

Az igazgató az eddigi feltárásról elmondta: 2008. november 4-én kezdték meg a feltárást és a nagyszámú önálló ásatási csapat munkájának köszönhetően a tervezett beruházás első ütemének területén a munkák 2008. december 1-re 95 százalékban befejeződtek, ami után a területet átvette a beruházó. Belényesi hangsúlyozta: az ásatások miatt a beruházás nem késik, mert eddig minden a tervezett és egyeztetett ütemben haladt, ennek érdekében megerősített csoportok dolgoztak a feltáráson. A szakszolgálat igazgatója a feltárást példaként említette arra, hogy egy nagy beruházást is összhangba lehetett hozni a kulturális örökség védelmével.

A munkálatok az összességében közel 450 hektáros terület déli felében folytatódnak, ahol további több százezer négyzetméternyi régészeti lelőhely feltárását kell még elvégezni. A jelenleg is folyó feltárások ütemezését a szakszolgálat a még ott folyó mezőgazdasági műveléshez igazítja.
 
Az MTI kérdésére Belényesi Károly elmondta: az előkerült leletanyag restaurálását és feldolgozását a napokban kezdik meg a szakemberek a szakszolgálat szegedi feldolgozó- és raktárbázisán, ezt követően pedig végleges helyükre, a kecskeméti múzeumba kerülnek.