A tulajdonosnak elemi érdeke, hogy ingatlanát hosszú távon olcsón üzemeltesse és közben növelje a bérleti díjat. Válság idején nem lehet föltornászni a bérleti díjat, az üzemeltetésen viszont mindig lehet spórolni. Az olcsóság azonban nem azt jelenti, hogy mindig a legalacsonyabb árat adó szolgáltatót érdemes választani. Az a lényeg, hogy az ingatlan egész élettartamára tervezzék a költségeket és ne csak javítás-karbantartásnak fogják fel az üzemeltetést. Ma még egyáltalán nem ez a jellemző Magyarországon, bár egyre több tulajdonos bíz meg szakcéget.

Szóval mitől lesz olcsó az irodaház? Például attól, ha átvilágítják az üzemeltetési folyamatokat, optimalizálják a berendezéseket, és a tulajdonos versenyezteti az energiaszolgáltatókat – érvelt a szakértő. Tapasztalatai szerint olyan éles a verseny, hogy akár egyetlen irodaházra is érdemes ajánlatot kérni, persze irodaház-portfólió esetén még kedvezőbb lehet a díj. Nem elhanyagolható hosszú távú megtakarítás, ha a tulajdonos toldozgatás-foltozgatás helyett inkább energiatakarékosabb berendezésekre cseréli a régieket.

Egy átlagos, korszerű irodaház üzemeltetésekor az energiaszámla a teljes költség több, mint egyharmadát teszi ki, az általános javítás 6-7, az építményadó 10, a biztosítás kb.3 százalékot visz el és vannak egyéb költségek. Ehhez képest a komplett létesítménygazdálkodási díj (műszaki, infrastrukturális és kereskedelmi létesítménygazdálkodás) általában 25-30 százalék, egy ezen a díjon elért kevés csökkentés „haszna” hozzá sem mérhető ahhoz, amit az áram vagy a gázszámlán lehet elérni, nem beszélve a folyamatos jelentések, a megfelelő dokumentáció vagy a költségelemzés adta előnyökről – mondta Karsai Tibor.