Az észak-alföldi operatív program keretében három hortobágyi csárdát újított fel a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP). Ez több mint félmilliárd forintba került, amelynek 90 százaléka volta a támogatás, 10 pedig az önerő.

 

A felújítással gazdagítani akarták a programkínálatot azzal, hogy bemutatják, miként közlekedtek régen az utazók csárdáról csárdára a Hortobágyon, mit tapasztaltak a csárdákban, milyen volt a korabeli élet arrafelé. Három, a nemzeti park kezelésében lévő csárda kínálkozott, hogy tematikus csárdaútvonalra fűzzük fel őket: a Kadarcsi, a Nagy-hortobágyi és a Meggyes csárda -  számolt be a távirati iroda.

Akció a mégtöbb vendégért

A csárdafelújítás éppen jókor jött, hiszen mától az utazást, a szállást, az étkeztetést és számos programot magába foglaló turisztikai csomagokat kínál Debrecen és Hortobágy; a marketingakció célja a cívisváros és a régió vendégéjszaka-számának a növelése. Debrecen 11 szállodájának részvételével bemutatják a régió eddig nem ismert arcát is. A turisztikai csomag 3-4 napos programokat kínál, elsősorban a városi és pusztai rendezvények köré szervezve. Az akciótól elsősorban azt várják, hogy a tavalyi 310 ezer debreceni vendégéjszaka száma nem csökken, sőt a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésével és a szolgáltatások bővítésével hosszú távon  emelkedik is.

Debrecenhez, egyúttal a látóképi csárdához legközelebb a kadarcsi található, nyomban a Keleti főcsatorna után, a nemzeti park határán. (Így ez a csárda számíthat a Hortobágyi Nemzeti Park keleti kapujának.) A következő a legismertebb, a nagy-hortobágyi a kilenclyukú hídnál, míg a harmadik a mai forgalomból kieső Meggyes csárda. (A Debrecen-Tiszafüred közötti 66 kilométeres útvonalon a két szélsőt, a már említett látóképit és az Egyek környéki Patkóst már korábban felújították.)

A Nagy-hortobágyi csárda kultúrtörténeti és építészeti örökség, kiemelt műemlék. A XVIII. században épült népi klasszicista épület az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye. A beruházás során felújították és átalakították a meglévő épületet, a csárdakertben több építményt elbontottak, helyüket parkosították, teret adva a park pihenő, sétáló funkciójának. Lesz ott panoptikum is, amelyben a csárdát látogató hírességek - Petőfi Sándor, Jókai Mór, Hermann Ottó, Móricz Zsigmond - viaszszobrát láthatja az utókor.

A Meggyes csárda több mint 130 éve épült, jelenleg is múzeumként működik. Az épületen lecserélték a nádazatot, és külső helyreállító munkákat végeztek. Az egykor és most is egyedülálló négyágú gémeskutat is újraépítik. Itt régen több ezer állatot itattak egy időben. Mindegyik csárdában lesz egy-egy idegenforgalmi szakember, aki a látottakról bővebben beszél, illetve beszámol a környék kulturális és egyéb programjairól.

A kadarcsi tipikus példája a pusztán magányosan álldogáló csárdaépületnek. A vendéglői részben egyszerű pusztai ételeket kínálnak majd az üzemeltetők, amelyek részben az itt kialakított szabad tűzhelyen készíthetők el. E csárda falai között négy kiállítás tekinthet meg az utazó. Bemutatjuk a korcsmáros szobáját, a csárdák történetét, a betyárok és a csárdák kapcsolatát és a szabadtűzhelyes konyhát.

Törökvilág utáni karrier

A csárdavilág nem sokkal a törökvilág megszűnte után kezdődött Magyarországon. A 150 éves török hódoltság után biztonságosabbá váltak az utazások, nem fenyegették basák, szpáhik és janicsárok az utazók szabadságát, életét. A Hortobágy területén hamarosan csaknem félszáz csárda tulajdonosai próbáltak megélni az arra járók etetéséből, itatásából, a szállásadásból. Aztán hamarosan kialakult az a csárdahálózat, amelyben a vonóerőt adó lovak két etetése-itatása közötti időben bejárható útvonalhossz kötötte össze a szomszédos intézményeket.