A Budaörsön nemrégiben használatba vett 350 négyzetméteres passzív családi ház bekerülési költsége pedig mindössze 5 százalékkal magasabb az átlagárhoz viszonyítva. Más hazai építkezéseknél is ez a nagyságrendi különbség alakult ki. De mi is pontosan a passzívház?

A passzívház egy olyan épület, amelyben a termikus komfortérzet (lásd ISO 7730) alapvetően annak a friss levegő mennyiségnek az utánfűtése vagy utánhűtése révén biztosítható, amely a kielégítő levegőminőség (lásd DIN 1946) eléréséhez szükséges, mégpedig anélkül, hogy a friss levegőhöz visszakevert levegőt alkalmaznánk.

Tervező Szekér László, fotó Batár Zsolt

Ez a definíció tisztán funkcionális, semmilyen számértéket nem tartalmaz, és minden klimatikus feltételre érvényes, ami azt mutatja, hogy nem egy mesterségesen rögzített szintről van szó, hanem egy alapvető koncepcióról. A passzívházat nem feltalálták, hanem a passzívház elvet többszörösen felfedezték.

Tervező Szekér László, fotó Batár Zsolt

A passzívházak fűtési csúcshővesztesége nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 10 W-ot, annak érdekében, hogy a kielégítő szellőzéshez szükséges friss levegővel a hőenergiát is szállítani tudjuk. A 10 W/m2 fajlagos csúcshőveszteség olyan kis érték, hogy egy passzívház 30 négyzetméteres nappaliját mindössze 10 gyertya lángjával tudjuk fűteni.

Tervező Szekér László, fotó Batár Zsolt

A csekély fűtési csúcshőveszteség azt eredményezi, hogy a passzívházak éves fűtési energiaigénye hőigénye 1 négyzetméter fűtött alapterületre vonatkoztatva nyugat- és közép-európai klimatikus viszonyok mellett kisebb, mint 15 kWh/(m2×év). A mediterrán országokban pedig ennél valamivel kevesebb, Skandináviában pedig valamivel több.