A magyar háztartások több mint felénél a rezsi a teljes éves háztartási kiadás 25-50 százalékát teszi ki, ötödüknél pedig az összes havi költés több mint fele megy el ilyen célra – derül ki az OTP Lakástakarék nemrég ismertetett felméréséből. A kutatás szerint az átlag magyar család évi 420-600 ezer forintot költ rezsire.

Kevesen tudják azonban, hogy létezik megoldás az energiafogyasztás jelentős csökkentésére, így a rezsikiadások mérséklésére, még az olyan háztartások számára is, amelyeknek nincsen kellő megtakarítása ahhoz, hogy egy akár több millió forintos lakáskorszerűsítést saját zsebből fizessenek ki – írja Lakásfókusz blog.

A Fenntartható zöldOtthon Program szakembereinek számításai szerint például az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a fűtés- és egyéb közműkiadásokon megspórolt összegekből. Ez pedig még akkor is igaz, ha a háztartások nem, vagy csak minimális önerőt tudnak felmutatni, s így a beruházás döntő része hitelből történik.

A rezsikiadásokon megspórolt összeg fedezheti a hiteltörlesztést, azaz a család költségvetését nem terheli meg szinte semmilyen többletteher még az első években sem, a későbbiekben, a hitel törlesztése után pedig drasztikusan csökkennek a kiadások, és ekkortól már teljes mértékben élvezhetik a megtakarítást.

A rezsicsapdából való kitöréshez tehát az első lépcső az lehet, ha felmérjük otthonunk energetikai állapotát, és a szakemberektől korszerűsítési ajánlatot kérünk. Ezt követően, amikor megtudtuk, hogy mekkora beruházásból milyen megtakarítást érhetünk el, érdemes kiszámolnunk, hogy mennyi idő alatt térül ez meg nekünk, akkor ha zsebből fizetjük ki, illetve akkor, ha valamilyen hitelkonstrukciót igénylünk ehhez. Azt is érdemes megfontolni, hogy az energiaárak várható további növekedésével, az építőanyagok folyamatos drágulásával jobb lehet minél előbb belevágni egy ilyen felújításba. Mert nem biztos, hogy kifizetődő, ha csak és kizárólag az államra várunk, hogy a saját „unortodox” eszközeivel csökkentse a rezsikiadásainkat.