Az MNB statisztikái szerint a válság óta folyamatosan növekvő nem teljesítő hitelek arányában a tavalyi év második felében már némi javulás volt látható. A vállalati hitelek esetében a tavalyi év harmadik negyedévében mért 20,75 százalékról 19,05 százalékra csökkent a 90 napon túl lejárt hitelek aránya, nagy részben a bankok portfóliótisztítási lépéseinek köszönhetően. A nem teljesítő hitelek aránya az utolsó negyedévben csökkent mind a projekthitelek, mind a nem ingatlanprojektekhez köthető vállalati hitelek esetében.

A háztartási hitelek esetében 2012 második negyedévében mért 16,2 százalékról, részben az állami (árfolyamgát, nem teljesítő devizahitelek forintra váltása), részben a banki, hiteleseket segítő programoknak köszönhetően, a harmadik negyedében 15,5 százalékra csökkent a 90 napnál hosszabb késedelemben lévő hitelek aránya, ahonnan az utolsó négy hónapban ismét minimálisan növekedett.

A nem teljesítő hitelek arányának növekedése stagnálásba váltott át a tavalyi év végén, ami a bankok megváltozott szemléletét is tükrözi. Az állami programok sora lezárulni látszik, így a felgyülemlett nem teljesítő hitelek mögötti ingatlanok viszonylag jelentős állományával a bankoknak foglalkozniuk kell. Ez látszik a magatartásukon, ezen ingatlanportfóliók kezelése egyre több figyelmet kap, valamint új megoldásokat is keresnek a hitelintézetek. Az Otthon Help – az Otthon Centrummal azonos cégcsoportba tartozó, a bankok számára késedelmes hitelek mögött fedezetként álló ingatlanok értékesítésében, kezelésében, értékbecslésében segítséget nyújtó vállalkozás – tapasztalatai szerint, bár a lehetőségek már 2011-ben is adottak voltak, igazán 2012-től tapasztalható fokozott érdeklődés a bankok részéről a rossz hitelek mögötti ingatlanok kezelésére, illetve értékesítésére.

A lakóingatlanok esetében a PSZÁF 2013 második negyedévében 115 076 lakást tartott nyilván, melyek 90 napnál nagyobb késedelemben lévő hitelek mögött állnak, és a bank kényszerértékesítésre jelölheti ezeket. A bankok csak korlátozott számban (2013-ban negyedévente az állomány 4 százalékát) bocsáthatnak kényszerértékesítésre lakásokat, de még ezt a lehetőséget sem használják ki teljesen. Az árverési kvóta kihasználtsága az elmúlt egy évben folyamatosan 70 százalék körül alakult.

„Egyértelműen látszik, hogy a bírósági árveréseken a bankok nagyon alacsony megtérülést tudnak elérni” – emelte ki Vincze Edit, az Otthon Help ügyvezető igazgatója. „Tapasztalataink szerint a legjobb megoldást, mind az adós, mind a bank számára a nyíltpiaci értékesítés jelenti, hiszen itt tudják a legmagasabb, piaci áron értékesíteni az adott ingatlant.” A piaci áron való értékesítés a lakástulajdonosok számára azt jelenti, hogy a fennálló tartozásuk visszafizetése után a lehető legmagasabb összeg marad a továbblépésre. A szabad piaci értékesítés lakó- és kereskedelmi ingatlanok esetében is a legcélravezetőbb.

A banki portfóliókban eladásra kínált lakó- és kereskedelmi ingatlanok egyaránt megtalálhatóak. A befektetési funkció természetesen ez utóbbinál hangsúlyosabb, de az elmúlt évek ingatlanpiaci áresései, a jelenlegi nyomott árak a lakóingatlanokat is jó befektetési célponttá tették, még ha a vásárlójuk legfőképpen lakófunkciójuk miatt szemeli is ki őket. „A megszokott értékesítési formák mellett új utakat is keresünk” – emelte ki Vincze Edit. „Nemrég saját rendszerünkön lefolytatott árveréseken tapasztaltuk, hogy a licitálás jelentős érdeklődést tud generálni egy-egy ingatlan iránt. Jelenleg is van a kínálatunkban ilyen módon elérhető banki ingatlan.”