Egy ikonikus szegedi épületet téglánként, és a díszítőelemeket darabonként árulja egy vállalkozó, miközben bontja is a házat. A telken valószínűleg egy társasházat fognak felhúzni. A különös bontás helyszínén a hvg.hu is körülnézett. A helyi lapban is megjelent egy cikk erről, ezután kereste meg a szerkesztőséget egy építőmérnök, aki a Délmagyarországnak elmondta, hogy legalább harminc hasonló polgári épület van veszélyben.

– Az 1879-es nagy árvíz után épült polgári házaknak hatalmas boltozatos pincéjük van. Itt tárolták annak idején a szenet. Sok nagykörúton belüli háznak katasztrofális állapotban van a pincéje – kezdte Hopka János.

A szakember több mint ötven éve dolgozik építőmérnökként és geotechnikai tervezőként. Szakterülete a talajmechanika. – Minden építkezés talajvizsgálattal kezdődik. Minket bíztak meg a munkával a Boldogasszony sugárút 16. számú ház esetében is – mondta a 79 éves mérnök.

– A nagykörúton belül sok olyan polgári ház áll, ami a nagy árvíz után épült tíz, húsz, harminc évvel. Olyanok is akadnak, amelyekre emeletet is építettek az 1960-as, 70-es években – folytatta az építőmérnök. – Ezeknek a városképi jelentőségű régi polgári házaknak nagy, boltozatos pincéik vannak, amelyeket ha nem hasznosítottak, elhanyagoltak a tulajdonosai, a pára és a talajvíz miatt elrozsdásodtak az acéltartó gerendái és közművei, valamint felvizesedtek a falai – magyarázta Hopka János. Elmondta, mivel a Kárász utca környékén üzletként is használják a pincéket, szivárgórendszereket építettek ki a padozat alatt, hogy ne jöjjön fel a talajvíz, amit egyébként szivattyúkkal emelnek át a csatornába.

– Így nem romlik az épület állapota, stabilak maradnak a gerendák és a falak. Ezek a régi polgári házak nem veszélyeztetettek. Azok a száz-százhúsz esztendős házak viszont egyszerre fognak lerobbanni, amelyek alatt nincs szivárgórendszer – mondta az építőmérnök.

Hopka János szerint a huszonnegyedik órában vagyunk, és ha nem akarjuk, hogy kártyavárként omoljanak össze 10-15 év múlva a régi polgári házak, meg kell állítani a romlásukat. – Mivel ezekben a házakban többségében idősek laknak, és nincs pénzük felülvizsgáltatni és felújítani a pincét, a városnak kellene ezt megtennie az építésszakma és a tulajdonosok összefogásával. Biztosan lehetne erre uniós támogatást nyerni. Szeged most ugyanúgy fordulhatna Európához, mint a nagy árvíz után, amikor újjáépült a város.