"Ott kell fejleszteni a várost, ahol adott ehhez az infrastruktúra. Nem esik nehezemre megdicsérni a kormányt, a rozsdaövezet jó elképzelés, de súlyos kérdés, hogy ebben milyen szerepük lesz önkormányzatoknak, akik csak véleményezési jogot kaptak, a főváros pedig még ennyit sem. Mindez nehezen kiszámíthatóvá teszi a rozsdatérkép kialakítását, és nyilván erős lobbi indul majd" – mondta Budapest főpolgármestere a Portfolio konferenciáján.

Karácsony Gergely szerint Budapesten és az agglomerációban monofunkcionális városrészek alakultak ki, a város szövete nem egységesen fejlődött, hiányzik sok szolgáltatás, intézmény és munkalehetőség. "A peremkerületben élők azt utálják, hogy be kell jönni dolgozni és vásárolni a központba, a belvárosiak azt, hogy tényleg be is jönnek, és mindenki utálja a forgalmat."

A főpolgármester kiemelte: az elmúlt évtizedekben minden kormány az új lakások építését szorgalmazta, a meglévő lakásállomány felújítása nem szerepelt a célok között. "Energiahatékonysági szempontból a legrosszabb a magyar állomány. Nem az a fejlesztők álma, hogy panelprogramokat vigyünk végig, de óriási társadalmi jelentősége lenne. Kiszámoltuk, hogy ha budapesti lakásállomány egyharmadét felújítanánk energetikailag, az 40 ezer munkahelyet teremtene, 70 milliárd forint közvetlen adóbevételt generálna, 50 milliárd forinttal csökkenne a rezsiköltség, és 25 százalékkal csökkenne a lakásállomány szén-dioxid-kibocsátása."

Karácsony a bérlakásfejlesztés fontosságáról is beszélt. "A rendszerváltás óta mindenki menekült a közösségi lakásszektorból, de átestünk a ló túlsó oldalára, az unión belül nálunk az egyik legalacsonyabb a közösségi lakásszektor aránya, a bérlakások száma." Emlékeztetett: a Magyar Nemzeti Banknál elindult ezzel kapcsolatban a gondolkodás. "A mostani krízishelyzetben el kellene indítani egy összehangolt lakáspolitikát, különben az az ingatlanárak növekedése lefölözi az elmúlt időszak bérnövekedését, hiszen míg előbbi 40, addig utóbbi 20 százalékkal nőtt. Egyelőre ott, ahol van munkahely, ott drága az albérlet, ez blokkolja a társadalmi mobilitást. Míg Bécsben a lakásállomány 30 százalékát teszik ki bérlakások, Budapesten 4-et, és ezek ráadásul piaci értelemben értéktelenek. Csak újratermelik a lakhatási szegénységet" – fogalmazott.

A főpolgármester szerint "tehénlepényként terül el a város, nincs zsinórmérték, amire a fejlesztési víziókat fel lehetne fűzni, ennek hiányában a fejlesztők az olcsó telkek felé mozdulnak. A körgyűrű hungarikum, mert kiszívja a szélső kerületekből az életet, hiszen az intézmények, bevásárlási lehetőségek a gyűrű köré szerveződnek, mely így nem is elvezető, hanem úti cél."

Karácsony szerint az a furcsa helyzet áll most elő, hogy nem a pénz lesz a fő probléma a fejlesztésekkel kapcsolatban. "Partnerség kell a kormány, a főváros, az önkormányzat s a fejlesztők között, mert 2008-cal ellentétben az unió most irgalmatlan mennyiségű pénzt fog befecskendezni a magyar gazdaságba, és ezt jó lenne okosan elkölteni." A főpolgármester úgy fogalmazott: a főváros a partnerségben érdekelt, a NER-ségben nehezebben látom a helyünket.