A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020-ban összesen 928,59 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak a hitelintézetek az igénylőknek, ami közel 2 százalékos növekedést jelent a 2019-es évhez képest, dacára a koronavírus-járványnak. A lakossági hitelek közül így egyedüliként a lakáscélú jelzáloghitelek tudtak az előző évhez hasonló eredményt hozni, szemben a fogyasztási hitelekkel, amelyek iránt visszaesett a kereslet.

Mire költöttek az igénylők?

A felhasználást tekintve a használt ingatlanok vásárlása volt a leggyakoribb hitelcél, a folyósított volumen 76 százalékát költötték el az igénylők ebben a formában – ez az előző évhez képest 7 százalékos növekedést jelent. A második legnépszerűbb lakáscél az új építésű ingatlan vásárlása volt 10 százalékkal, építésre és bővítésre pedig összességében a folyósított lakáshitelek körülbelül 7 százalékát költötték.

“Negyedéves bontásban látható, hogy a koronavírus-járvány a növekedés ellenére jelentősen befolyásolhatta a lakáshitelek iránti keresletet is, hiszen évek óta először fordult elő, hogy az első három hónap ne a leggyengébb, hanem a közel legerősebb negyedév legyen az éven belül” – közölte Vrazsovits Rita, a Bank360 elemzője.

Szembetűnő a járvány kitörése utáni hirtelen visszaesés a második negyedévben, az év második felében azonban sikerült visszakapaszkodnia a lakáshitel-folyosításnak, túl is szárnyalva a 2019-es szintet.

Felértékelődött a biztonság, mindenki a fix kamatra hajt

A 2020-ban folyósított lakáshitelek mindössze 1,2 százaléka (11,22 milliárd forint) volt legfeljebb 12 hónapos kamatperiódusú – vagyis olyan kölcsön, amelynek évente vagy annál gyakrabban változhat a kamatozása. A fennmaradó 98,8 százalék egy évnél hosszabb kamatperiódust választott, az átlagos érték azonban ennél is sokkal beszédesebb: az egész évre vonatkozó átlag 113 hónap volt, vagyis megközelítőleg 10 év. Az előző éves átlaghoz képest ez 7 hónapos növekedést jelent. 2020-ban a leghosszabb kamatperiódust átlagosan decemberben választották az igénylők, 115 hónappal.

A kamatok a földön járnak

A járvány nem befolyásolta számottevően a lakáshitelek átlagkamatát, sőt 2020-ban csökkenő tendencia volt jellemző. Átlagosan 0,6 százalékkal alacsonyabb kamatlábbal vehettek fel lakáshitelt az igénylők, mint 2019-ben; a legalacsonyabb érték 2020 decemberére volt jellemző, amikor az átlagos kamatláb 3,96 százalék volt. Ezt nem sokkal haladta meg az év utolsó hónapjában az átlagos hitelköltség mutató sem, amely 4,20 százalék volt, az egész évre vonatkozó 4,29 százalékkal szemben.

Ennél egyébként jelenleg is találhatnak az igénylők jóval kedvezőbb kölcsönt: a Bank360.hu lakáshitel kalkulátora szerint 20 éves futamidővel és 10 éves kamatperiódussal is elérhető 10 millió forintos lakáskölcsön 3,80 százalékos THM-mel. Így a havi törlesztőrészlet 59 191 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 14 212 440 forint lenne. Ennél kedvezőbb kamatra csak rövidebb kamatperiódus mellett számíthatnak: 5 éves kamatperiódussal számolva már 3,45 százalékos THM-mel is vehető fel lakáskölcsön, egy éves kamatperiódusnál pedig 3,34 százalékos THM az elérhető legkedvezőbb lehetőség, a kalkulátor számításai szerint.

2021 ismét a növekedés éve lehet

“A koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalás mellett a 2021 januárjától elérhető lakástámogatások, valamint a hozzájuk kapcsolódó kedvezmények is beindíthatják a lakáshitelek iránti keresletet. Az új ingatlanok vásárlása után fizetendő áfa csökkentése, a csok támogatás mellé igénybe vehető áfa-visszaigénylés és illetékmentesség is vonzó lehet azok számára, akik az elmúlt évben elhalasztották a lakáscélok megvalósítását, vagy akik az aktuális kedvezményeket szeretnék kihasználni” – fogalmazott a szakértő.

Mindemellett, az ingatlanvásárlás és -építés mellett, a felújítások és a korszerűsítések is a jelzáloghitel-piacot erősíthetik, mert a lakásfelújítási támogatás előfinanszírozásához igényelhető államilag támogatott lakásfelújítási kölcsön is egy jelzáloghitelfajta.