Lassan a Balaton az új főváros – legalábbis az ingatlanpiacon

Rekordszintre emelkedett a legnépszerűbb nyaralótérségekben eladásra kínált lakóingatlanok (házak, lakások, nyaralók) iránti kereslet az idén – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a Balaton-part, a Velencei-tó és a Tisza-tó környékén jellemző árakkal is foglalkozik.

A járvány és a sok építkezés

„Már tavaly látható volt, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások eredményeként sokan elkezdték keresni a nyaralótérségekben eladó ingatlanokat. Ez pedig adott egy lökést a szóban forgó régiókban évek óta tartó keresletnek. A tóparti ingatlanok piaca elszakadt az országos trendektől, legalábbis a kereslet stabilabban alakult az ominózus térségekben. A tóparti ingatlanok iránti idei kereslet pedig már-már összevethető a 2014-ben indult lakáspiaci boom legerősebb éveiben a Budapest belvárosában lévő ingatlanoknál látott jelentős érdeklődéssel” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A Fidesz szerint a szocialisták miatt lehet a szabályokat kikerülve építkezni a Balatonnál

A Parlamentben kapták meg a kérdést, mégis miért lehet a települési szabályzatot megkerülve látkép- és környezetromboló luxusapartmant építeni az egykori aligai úttörőtábor helyén, de Dömötör Csaba gyorsan tisztázta, hogy ez nem tartozik a kormány hatáskörébe.

„A járvány utáni időszakra készülve a belföldi befektetési célú vásárlók fantáziáját is megmozgathatják ezek az ingatlanok. A balatoni régió több szempontból érdekessé vált a számukra: egyrészt a tervezett turisztikai beruházások eredményeként négy évszakossá válhat a tópart, másrészt pedig rengeteg lakóingatlan épül a tóparti településeken. A Velencei-tó népszerűségét pedig a főváros közelsége biztosítja” – véli Balogh László.

Az ingatlan.com szakértője szerint a tóparti települések iránt az év első hónapjaiban mutatkozó rekordszintű kereslet és a járványhelyzet miatt idén tavasszal és nyáron szinte bármilyen ingatlant el lehet majd adni ezekben a régiókban. Balogh László szerint a következő időszakban a tóparti települések legalább akkora slágerré válhatnak az ingatlanpiacon, mint amekkorák a legnagyobb települések belvárosai voltak 2015 és 2019 között.

Nem mindegy, hogy a Balatonnál hol

A Balaton-part Somogy megyei részén eladásra kínált lakóingatlanok iránti érdeklődés csúcsra ért: 84 százalékkal haladta meg az elmúlt öt év átlagát. A tópart Veszprém és Zala megyei településein pedig 54-54 százalékos volt a növekedés. A Velencei-tónál, a gárdonyi és velencei ingatlanokra pedig 22 százalékkal nagyobb lett a kereslet. A Tisza-tó környéke 96 százalékos erősödést mondhat magáénak. Balogh László kiemelte, hogy az erősödő kereslet az árakra is hatással van: a Balaton két partján mért 600 ezer forintot meghaladó átlagos négyzetméterár már csak kevéssel marad el a budapesti 720 ezer forintos átlagértéktől.

Szinte a medret is lebetonozták Csopakon

Hajdanán strand volt, ma már magánterület.

A Balatonnál a legtöbb lakást, házat, nyaralót Siófokon kínálták eladásra, összesen több mint 2 ezer ingatlanból válogathattak az érdeklődők március közepén. A második Keszthely 469 gazdára váró lakóingatlannal, majd Balatonfüred következik 451 darabos kínálattal. Az első ötben van még Zamárdi és Balatonalmádi 376 és 243 ingatlannal.

Az északi és a déli part között vannak eltérések, emellett sok esetben a fővároshoz mért távolság is befolyásolja az árat, a Budapesthez közelebb eső települések ugyanis jellemzően drágábbak. Az északi parton lévő települések esetében az átlagos négyzetméterár 675 ezer forintot tett ki. A legmagasabb ár Alsóörshöz köthető, ahol 946 ezer forint volt ez az érték, az egyik legalacsonyabb, 400 ezer forint alatti négyzetméterár pedig Ábrahámhegyet jellemezte. A Balaton déli partján, vagyis a Somogy megyei tóparti településeken az átlagos négyzetméterár 635 ezer forintra rúgott. A toplistát Zamárdi és Szántód vezeti több mint 1 milliós átlagos négyzetméterárral, a legolcsóbbak közé tartozik Balatonmáriafürdő, ahol négyzetméterenként 357 ezer forintot kérnek az eladók.