Hiába tartunk kifelé a válságból, a magyar építőipar nagyon gyengén teljesít

7 százalékosnál is nagyobb visszaesést mértek az építőiparban.

Hiába tartunk kifelé a válságból, a magyar építőipar nagyon gyengén teljesít

Gyenge hónapja volt a magyar építőiparnak áprilisban: az egy évvel korábbihoz képest 7,2, a márciusihoz viszonyítva 7,3 százalékkal esett vissza a termelés – számolt a Központi Statisztikai Hivatal.

2021 első négy hónapjában összesítve 3,5 százalékkal volt gyengébb a teljesítmény, mint 2020 januárja és áprilisa között.

A nagyobb visszaesést mutató számokat úgy érdemes olvasni, hogy az építőipart tavaly némi késéssel érte utol a válság: mivel itt egy szerződés megkötése és a munka befejezése között sokkal hosszabb idő telik el, mint szinte bármelyik más iparágban, 2020-ban csak májusban kezdtek el igazán rossz számok érkezni. Tehát az építőipar áprilisi számaiban nem látjuk még azt a bázishatást, amit a gazdaság szinte minden más ágazatában igen.

Az épületek építésében csak 0,8 százalékos visszaesést mértek, az egyéb építményeknél viszont 14,5 százalékosat. A visszaesést részben az magyarázhatja, hogy sokan még kivárhattak, elhúzódó válságra érdemes-e készülni, részben pedig az, hogy az önkormányzatoknak a megszorítások és a válság miatt nem nagyon maradt pénzük építőipari megrendelésekre. Az, hogy az alapanyagok óriási áremelkedésére panaszkodnak az építőiparban dolgozók, most még kérdéses, hogy mennyire jelenik meg a számokban, valószínűbb, hogy sokan kifizetik inkább a magasabb árakat és nem mondják vissza a meglévő szerződést.

Az áprilisban megkötött új szerződések száma is nagyot esett. Pedig itt már fontos, hogy az összehasonlítási alap 2020 áprilisa, amikor már úgy kötöttek szerződéseket, hogy lehetett látni, komoly válság van. Ehhez az időszakhoz képest mostanra az épületek építésére 21, egyéb építményekre 9,9 százalékkal esett az új szerződések száma.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.

Milyen hatása lehet az új, 3 százalékos kamatozású lakásvásárlási hitelnek?

Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.