Facebook-videóban hirdette ki pénteken az állami kastélypályázatok első fordulójának eredményét az építési és közlekedési miniszter. Lázár János ismertetése szerint nyolc kastélyt hirdettek meg, összesen 22 pályázat érkezett. Elmondta, „a magántőke és önkormányzatok arra vállalkoznak, hogy az államtól a kastélyoknak a működtetését, üzemeltetését és fejlesztését átveszik, és jó gazdái lesznek az épületeknek”.
Lázár azzal folytatta: „az első körben úgy döntöttem, hogy négy kastélynak lesz új gazdája”. Fel is sorolta ezeket, és elárulta azt is, hogy melyik két nagyvállalat, illetve két önkormányzat a boldog új gazdája az ingatlanoknak:
nádasdladányi kastély – Richter Zrt.
bajnai Sándor–Metternich-kastély – Mol – Új Európa Alapítvány
Lázár János azt is elárulta, hogy még február második felében újabb pályázati kört írnak ki, amelyben további húsz kastély „keresi örökbefogadó gazdáját”. Az első körben meghirdetett nyolc kastélyra egyébként mostanáig összesen 22 milliárd forintot, ebből 13,3 milliárd forint EU-s támogatást költött el a kormány, de Lázár elmondta, az új fenntartóktól is elvárnak fejlesztéseket.
Könnyített feltételekkel vehetnek át ugyan állami kastélyokat az önkormányzatok, ám az épületek fenntartását sokszor nem tudják vállalni. Az biztos, hogy a Márki-Zay Péter vezette Hódmezővásárhely megpályázza az egyiket – a polgármester szerint azért, hogy “ne lopják el”. Lázár János a kastélypályázaton tőkeerős vállalatok jelentkezését is várja, ám azok egyelőre hallgatnak.
Lázár János 2023-ban állt elő az általa kastély-örökbefogadásnak nevezett törvényjavaslattal, amelynek értelmében a kormány magánkézbe adná az állami tulajdonban lévő kastélyok egy részét. Az első javaslatot Novák Katalin akkori köztársasági elnök megvétózta 2023 decemberében, a módosított verziót 2024 júniusában fogadta el az Országgyűlés.
Ez alapján 47 kastélyra írhat ki összesen pályázatot a kormány, az új tulajdonosoknak vállalniuk kell az ingatlanok felújítását, karbantartását és üzemeltetését, a kastélyokban elhelyezett közgyűjteményeket pedig legalább évi 300 napon át látogathatóvá kell tenni. A kérelmek után Lázár minisztériuma tízmilliós ügyintézési díjat szed be a cégektől.
Az építési és közlekedési miniszter szerint mindenki egyenlő eséllyel indul a kastélyokért, de a fenntartásuk jómódú városok, közösségek „hobbija”.
Tavaly október 7-én a DK arról számolt be, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot kezdeményez, miután Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője feljelentést tett az OLAF-nál az ügyben. Idén február elején pedig Molnár már azt közölte, hogy az OLAF-tól kapott levél szerint az általa küldött információk elegendők ahhoz, hogy megálljon a korrupció gyanúja, ezért elindítják a nyomozást.
Pokol Béla ötletelése után felmerül a kérdés: milyen jogi megoldásokkal lehetne megkötni a választásokon győzelemre esélyes Magyar Péter kezét? De a jövő évi választás előtt kérdés az is: kétharmad nélkül miként bonthatná vissza egy új kormány az Orbántól örökölt autokráciát?