szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A felújított panellakások négyzetméterára már elérte az 1 millió forintot, az átlagár pedig 750 ezer forintnál hasít.

A 2023-as KSH-adatokhoz képest átlagosan 17 százalékkal emelkedett a panellakásokért kért négyzetméterár Debrecenben – írja a Duna House.

Tavaly a főváros és Pest vármegye után a hajdú-bihari lokáció számított a legdrágább területnek: a megyében a KSH Ingatlanadattár 2023-as értékeihez képest a Duna House tavalyi értékesítési adatai szerint egy év alatt 11 százalékkal, 648 ezer forintra emelkedett az eladott ingatlanok átlagos négyzetméterára. Ennél mérsékeltebb árnövekedés volt Debrecenben, ahol 5 százalékos változás után 719 ezer Ft/m2-re nőtt az átlag.

„Ügyfeleink tavaly a legmagasabb átlagárat, azaz négyzetméterenként 820 ezer forintot a téglaépítésű lakásokért fizették, míg a településen található panellakásokért kért egységár a 750 ezer forintot haladta meg. Így már nemcsak az albérletárak érték el a fővárosi szintet: a debreceni panelekért kért átlagos négyzetméterár is csak kevéssel marad el a pesti kerületek házgyári lakásainak átlagárától, ami 2024-ben 776 ezer Ft volt” – mondta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.

Debrecen példája mutatja, mi történik, ha az albérletpiac nem tudja tartani a lépést a nagyberuházásokkal

Más városok számára is intő jel lehet az debreceni ingatlanhelyzet, ahol az épülő gyárak miatt több ezerrel nőtt az albérletkeresők száma, kibillentve a hosszú évek alatt kialakult egyensúlyt. Szakértők a budapesti Airbnb-pánikhoz hasonlítják a történteket, a városban és környékén mégis sokan attól tartanak, hogy az ipari beruházások miatt elértéktelenednek az ingatlanok.

A panelek drágulásának hátterében az általános, országos szinten tapasztalható áremelkedés mellett a megfizethető ingatlanokat célzó otthonteremtők, illetve a befektetői érdeklődés fokozódása is állhat: Hajdú-Bihar 2024-es adásvételeinek 32 százaléka befektetési célból köttetett, ők átlagosan 49,6 millió forintot fizettek az ingatlanokért.

A második leggyakoribb vevői motiváció (27 százalékkal) a nagyobb ingatlanba költözés volt, de jelentős arányban, 16 százalékban voltak jelen az első lakásukat vásárlók is. Ők átlagosan 39,2 millió forintot költöttek otthonteremtésre.

Debrecenben is hasonlóan alakult a vásárlók megoszlása tavaly: a vevők közel negyede nagyobb otthonba költözött, míg 36 százalékuk befektetésként tekintett a megvásárolt ingatlanra, ők átlagosan 49 millió forintot szántak a jellemzően hosszú távú kiadás útján hasznosított lakásokra.

„Az érdeklődők jó része azonban ennél kisebb büdzsével indul neki az ingatlanvásárlásnak: erős a kereslet a 40 millió forintos értékhatárig kínált, akár kiadásra is ideális lakások iránt. Az új projektek lakásai a magas árszint miatt kiesnek ezen vevők látóköréből, a kiszámítható fenntartási költséggel rendelkező panellakások viszont megfizethetőbb alternatívát nyújtanak számukra” – hangsúlyozta Máté Ferenc.

Annak ellenére, hogy felújításuk más ingatlantípusokkal szemben jóval egyszerűbben és könnyebben kivitelezhető, a panellakásokat kereső vevőkre is igaz, hogy a felújítandó ingatlanokkal szemben előnyben részesítik a jó, nagyon jó állapotú, azonnal költözhető, illetve kiadható lakásokat.

Ilyenből azonban egyre kevesebb érhető el a debreceni kínálatban, az értük kért négyzetméterár pedig átlagosan 1 millió forint körül alakul a Duna House februári adatai alapján.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!