Nagy Gábor szerint az első fokon eljáró tanács elnöke és egyik tagja is eljárt nyomozási bíróként, ezért "nincs más hátra, mint előre, a döntést teljes egészében hatályon kívül kell helyezni". Hozzátette: ugyanakkor konstruált vád került az első fokú tanács elé, ráadásul sérült a törvényes vád elve is, amikor nem jelölik meg pontosan, mely cselekményével sértette a vádlott az egyes törvényhelyeket. Ez pedig - folytatta - az eljárás megszüntetésének oka.

Szavai szerint a nyomozás - amely aztán kényszerpályára helyezte az első fokon eljáró Pest Megyei Bíróságot - "a szakmai szabályok odadobása, néhol a rendőri becsület sárba tiprása" volt, aminek szavai szerint az az oka, hogy a Szabó testvérpárral személyes konfliktusuk volt egyes megyei rendőri vezetőknek. Szabó Miklós mellett testvérét, Szabó Istvánt is vádolják a diósdi maffia vezetésével. 

Nagy Gábor több mint kétórás védőbeszédében elmondta, "minden szempontot megelőző kérdés volt", hogy "ez a két személy a büntetőjog látókörébe kerüljön". Ennek elemeként említette a "Koszi-entitást", a klánként említés, ami vérségi köteléket jelent, holott védencének sem felmenője, sem leszármazottja nem érintett az ügyben. Nagy Gábor kiemelte: nem állítja, hogy ügyfele ártatlan, de azt kéri, hogy csak azért ítéljék el, amit valóban elkövetett.

Túry Gergely

Mint mondta: a zseniális konspirátor és dezinformátor, a csoport "igazi vezéregyénisége", Czibere Attila 2007 elejéig két másik vádlottat említ a bűnszervezet irányítójaként, majd hirtelen "egyszerűen kicserélődik" a vezérkar, s belép a képbe a Szabó testvérpár, innentől van "Koszi-ügy". Hozzátette: a diósdi kettős gyilkosságra való felbujtás vádja alól akár fel is menthetik ügyfelét, mert nem tekinthető felbujtásnak, ha valaki egy, a köreiket zavaró személy "elutaztatásáról" szóló megbeszélésen nem szól egy szót sem. 

De ha nem így történt volna, arról nincs adat, hogy a gyilkosság előtt néhány nappal visszavont megbízás ismételt megadásához ügyfelének bármi köze volna, így azért Czibere Attila önállóan felel, Szabó Miklóst pedig fel kell menteni e vádpont alól - érvelt. Szólt arról is: az eljárás során nem látja bizonyítottnak, ügyfele védelmi pénzt szedett volna. Megjegyezte ugyanakkor az első fokú ítélet furcsaságaként említette, hogy noha aszerint Szabó Miklós a bűnszervezet vezetője volt, nem tudott arról, hogy a legnagyobb haszonnal kecsegtető tevékenységbe, vezetékes olajlopásba kezdenek. 

A Pest Megyei Bíróság 2010. június 1-jén első fokon egy vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a különösen nagy értékre, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt indult perben. Ketten 20 év fegyházbüntetést kaptak, több vádlottra 1 év és 18 év közötti szabadságvesztést szabtak ki.

Az első fokú döntés a vádlotti társaság számlájára írt a 2000-es évek elején elkövetett, a Mol százhalombattai finomítóját 100 milliós nagyságrendben megkárosító olajlopásokat. Megállapította azt is, hogy a bűnszervezet több tagja hogyan jutott el a védelmi pénzek szedésétől a nagy tételű olajlopásig, a diósdi kettős gyilkosságig, valamint a pénzszállító autók és bankfiókok elleni támadásokig.