Cséfalvay Zoltán a Lakáshitelesek válságban: megoldások rövid és hosszú távon című, ellenzéki kezdeményezésű politikai vitában, szerdán az Országgyűlésben elmondta, hogy az új konstrukciókkal jobban megéri majd törleszteni, mint kiszállni a hitelből, nem kerül utcára az, aki az anyagi helyzete miatt nem tud fizetni, a banknak pedig jobban megéri majd megegyezni a hitelessel, mint bedönteni a kölcsönt.

Az államtitkár felidézte, hogy az első Orbán-kormány létrehozta a jelzálog-hitelezési rendszert, ezzel elősegítve, hogy a lakáshitelek kamatai 4-5 százalékra csökkenjenek. Mint fogalmazott, az otthonteremtési program "lelke" az állami kamattámogatási szisztéma volt. 2002-ben azonban - folytatta - a Medgyessy-kormány "felelőtlen költekezésbe" kezdett, és 2003-ben eltörölte a kamatplafont, majd felszámolta az államilag támogatott, forint alapú, kedvezményes lakáshitelezést. A Gyurcsány-kabinet pedig "elengedte" - teljesen szabályozatlanul - a devizaalapú jelzálog-hitelezést - tette hozzá.

2002 második negyedévében a lakosság devizahitel-adósságának állománya 216 milliárd forint volt, míg 2010 második negyedévében elérte a 7348 milliárd forintot, ennek több mint 90 százaléka pedig svájcifrank-alapú hitel volt. A tavalyi év végére 117 ezer lakossági jelzáloghitel-szerződés volt 90 napon túli késedelemben - jegyezte meg Cséfalvay.

Az államtitkár azt mondta, az új kormány hozzákezdett a helyzet orvoslásához: megakadályozta a probléma újratermelődését, időlegesen védelmet adott a kilakoltatás ellen a bajba jutott adósoknak, az ügyfelek érdekeit erősebben védő pénzügyi szabályozási elemeket vezetett be, és hozzákezdett az érintett szereplők arányos tehervállalására építve a probléma rendezéséhez szükséges tartós megoldás kidolgozásához. A moratóriummal összefüggésben megjegyezte, semmiképpen nem lehet tartós megoldás, hosszú távú fenntartásuk ugyanis nagymértékben rontja a fizetési fegyelmet.

A kabinet terveiről szólva Cséfalvay Zoltán elmondta, a lakáshitelesek helyzetét kezelő megoldások kidolgozásánál három csoportot érdemes kialakítani.

Egyrészt azokét, akik jelenleg is törlesztik hiteleiket, de különösen az árfolyam-ingadozások miatt veszélybe sodródhatnak. Esetükben a cél az, hogy ne növekedjen a nem teljesítők száma, ennek eszköze pedig az árfolyam kedvezőtlen alakulásának kezelése. Azt kell elérni, hogy kilengésektől mentessé váljon a havi törlesztőrészlet. A tervek szerint a devizaalapú jelzáloghiteleknél a törlesztőrészletet meghatározó devizaárfolyamot adott időszakra rögzítik. A rögzített és a tényleges árfolyamból fakadó különbözetet egy elkülönített gyűjtőszámlára kell helyezni. A negatív egyenlegre az árfolyamrögzítés időszakára százszázalékos garanciát vállal az állam.

A másik csoport azoké, akik hiteltörlesztéseikben 90 napon túli késedelemben vannak, de az adósságból kilépve jövedelmi helyzetük miatt képesek lakáshelyzetük önálló megoldására. Az ő esetükben a cél az, hogy kikerüljenek az adósságból - mondta az államtitkár. Jelezte, a kormány azt javasolja, hogy ha a nemfizető adós értékesíti ingatlanát, akkor számára a bank engedje el a követelés ingatlanfedezet feletti részét, és a bank korlátozott időre nyújtson átmeneti lakástámogatást. Ebben a kategóriában indokolt az állam keresletélénkítő szerepvállalása.

A harmadik csoportnál, vagyis azoknál, akik tartoznak, de szociális helyzetük miatt tartósan fizetésképtelenek, az a cél, hogy lakhatásuk biztosítva legyen - folytatta Cséfalvay Zoltán, aki szerint ennek eszköze a legrászorultabb családok ingatlanának megállapodással vagy árverezési értékesítés utáni állami, illetve önkormányzati tulajdonba vétele, majd bérbe adása az adósnak.

Az új otthonteremtési politika 2012-ben indulhat el - közölte az államtitkár.