Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Az ország egyharmada, az Alföld egésze ellátatlanul maradhat, ha a kormány nem gondoskodik időben „a nyugdíjba készülő” mentőhelikopterek pótlásáról. A minisztérium azt ígéri, rövidesen kiírják a közbeszerzést, ám az eredeti terv az volt, hogy a honvédséggel együtt vásárolnak gépeket. Ilyen sok pénz viszont nincs a költségvetésben.
A reklámozók évről évre kevesebbet költenek a tévékben, az állami hirdetések furcsamód nem a nézettebb, hanem a kisebbik országos kereskedelmi tévéhez áramlanak. Amióta eladták a TV2-t, forrong a médiapiac. Ami most zajlik, akár diplomáciai lépéseket is maga után vonhat. A hazai médiapiac átalakulásával foglalkozó sorozatunk második része.
Előkerültek a felcsúti polgármester sertései, melyeket heteken keresztül sikertelenül kerestünk a telephelyein. Legalábbis Mészáros Lőrinc közleményében, mely szerint több mint 7 ezer disznót vágtak tavaly. Ám a közlemény továbbra sem ad választ több felmerült kérdésre, így többek között arra sem, hogy milyen tevékenység után igényelték a 7,4 millió forintnyi támogatást, márpedig a minisztérium rendelete igen szigorú feltételeket szab.
Miért pont a céget vezető menedzsereknek adta el a német anyavállalat a TV2-t, és az igazgatók mögött áll-e valaki? Ez a kérdés foglalkoztatja a közvélemény egy részét a decemberi bejelentés óta. Felidézzük, hogyan történt a tévé értékesítése, mely információink szerint a Fidesz mögötti cégbirodalomban is zavart okozott. Az új tulajdonosok szinte a lehetetlenre vállalkoztak: egy év alatt kell talpra állítaniuk a céget, hogy a vásárláshoz kapott hitelüket törleszteni tudják. A hazai média átalakulásáról szóló cikksorozatunk első részét olvashatják.
Nem ért véget az egyre aggasztóbb kivándorlás, egy nemrégiben bemutatott kutatás szerint újabb százezrek tervezik, hogy külföldre költöznek. A kutatók úgy vélik, ez egy öngerjesztő folyamat, sokszor a kint lévők húzzák magukkal az itthoni rokonaikat, ismerőseiket. A magyarok lassan nem látnak más lehetőséget, egyre többen gondolják úgy, csakis Nyugaton boldogulhatnak. Megnéztük, mi van a számok mögött.
Meghaladta a 110 ezret azoknak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak a száma, akiket névjegyzékbe vettek az áprilisi országgyűlési választásra; a regisztrációra a levélben szavazáshoz van szükség - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból.
Megindultak a gazdák Hajdú-Bihar megyében is: Berettyóújfaluban útlezárással tüntetnek a Hortobágyi Nemzeti Park és a földalap földosztása ellen. Szerintük „öltönyös fiatalok” vitték el azokat a földeket, melyeken korábban ők gazdálkodtak.
Rengeteg az eladó ház, nyaraló a Kádár-kori középosztály álmai netovábbját megtestesítő Dunakanyarban. Több a hirdetés, mint a budai agglomeráció déli részén. A tehetősebbek egykor kedvelt vidéke fokozatosan elnéptelenedik, egyre kevesebben bírják, hogy lakásuk mellett egy nyaralót is fenntartsanak. Mások a devizahitelüket próbálják rendezni azzal, hogy dobra verik a vagyonuk egy részét.
Bőkezűen támogatja a kormány a történeti, filozófiai, szociológiai kutatásokat. A kabinet által milliárdokért gründolt új intézetek élére viszont vagy olyan vezetők kerültek, akik állandó vitában vannak a kollégáikkal, az adott szakterülethez nem értenek, vagy olyan perifériára szorult politikusok, akik igazodnak az új elvárásokhoz. A Szakály-botrány nyomán összeszedtük, hány hivatalt, intézetet alapított a második Orbán-kormány.
A főváros jelenlegi vezetése szerint Demszky Gábor és az általa kiválasztott cég szúrta el, a tervező szerint viszont az a baj, hogy az önkormányzat nem tisztítja a hűtőrendszert. Az építtető a tervezőt hibáztatja, a tervező szerint az építtető nem fejezte be az építkezést, az alvállalkozók meg futnak a pénzük után az építtető csődje miatt, ami az építtető szerint a fukar önkormányzat miatt következett be. Ezért olvad a jégpálya a Városligetben.
Egy 543 millió forintért megvett iskolai adminisztrációs rendszert ajánl a kormány az iskolaigazgatóknak. A szoftver bevezetése nem kötelező, de amelyik iskola marad a régi rendszerénél, annak állnia kell a cechet. Az államilag támogatott szoftver a tanároknak nem lett időben bemutatva, miközben elvben már a téli szünet után sok helyütt ezt kellene használni. A szoftver egyébként nem új fejlesztés, a kormány lényegében az egyik vetélytársat emelte a többi fölé. Az ügy érdekessége, hogy az átalakítás legnagyobb vesztese egy Fidesz-közeli cég.
A legmakacsabb tévhiteink egyike, hogy a karácsonyi ünnepekkor megugrik az öngyilkosok száma. A média évről évre feleleveníti ezt a mítoszt, holott az adatok soha nem támasztották alá, sőt az ellenkezőjét bizonyítják: az ünnepek feldobják az embereket, visszaesik az öngyilkosságok száma. Magyarországon egyébként is hosszú ideje javulnak a statisztikák, bizonyítottan nem vagyunk öngyilkos nemzet, még ha nemzetközi összehasonlításban továbbra sem állunk jól. Viszont a szomorú jelenséget számos rejtély lengi körül.
Hosszú tárgyalások után nyélbe ütötték az elmúlt évek legnagyobb ügyletét a médiapiacon: elkelt az egyik kereskedelmi televíziós cég, a TV2 mögött álló részvénytársaság. Az egyik új tulajdonos a társaság eddigi vezérigazgatója, Simon Zsolt lehet, akit a médiapiacon Fidesz-közeli szakemberként emlegetnek. Forrásaink szerint szinte biztos, hogy a vezér mögött valamilyen érdekcsoport áll.
Hiába kért önmérsékletet a tankönyvpiac államosítása ellen tiltakozó ellenzéktől az oktatási bizottság elnöke, Pokorni Zoltán, a kormánypárti többség elvetette az általa javasolt módosítókat. Hétfőn Pokorni még abban reménykedett, ha nem támadják túl erős módosítókkal a kormány előterjesztését, akkor kisebb engedményeket el lehet érni. A kompromisszumos javaslatát végül leseperték az asztalról.
Élesen bírálta az új alaptörvényt, a Fidesz és az Orbán-kormány jogállamhoz való hozzáállását a volt köztársasági elnök, Sólyom László, az 1989-es alkotmányozó, Tölgyessy Péter, valamint a volt alkotmánybíró, Kukorelli István egy szerdai könyvbemutatón. A jelenlegi Ab-tag Stumpf István kétértelműen fogalmazott: hol Sólyom tevékenységét bírálta, hol a visszamenőleges jogalkotást kritizálta, az alkotmányozást egyedül a KDNP által delegált alkotmánybíró védte meg. Tölgyessy azt a kérdést feszegette, hogy leváltható-e a most kialakuló új rendszer.
Közbeszerzési versenyeztetés nélkül újítja fel 2,5 milliárdból az állam Budapest központi terét, az Erzsébet teret. A jogszabályi előírásokat úgy kerülték ki, hogy a téren működő intézményeket egy kusza hátterű állami cégre bízták. Ezzel viszont új gazdája lett a Gödör-Akváriumnak is, így nem tudni azt sem, hogy maradhat-e a tavaly kiválasztott – a Sziget-birodalomhoz tartozó – cég, amely a szórakoztatásért felel. A felújítás idejére elköltözött a térről a Design Terminál is: miközben lábra kaptak olyan hírek, hogy étterem kerül a helyére, hivatalosan ezt az állami vagyonkezelő cáfolta. A háttérben komoly lobbizás folyik, az államnak pedig nagy tervei vannak a térrel.
Megugrott az angol és az osztrák egyetemeken tanuló magyarok száma az utóbbi években, a fővárosi és a nyugat-magyarországi gimnáziumok pedig arról számoltak be, hogy az elvándorlási trend idén is erősödni fog. Szülője és diákja válogatja, hogy ki miért megy el Magyarországról: van, aki elégedetlen a hazai egyetemek színvonalával, van, aki a közállapotokra panaszkodik, van, aki azért megy külföldre, mert a felsőoktatás átszabása miatt kiszorul a magyar intézményekből. Az agyelszívás és az elvándorlás tinédzserkorban kezdődik.
Komoly költségekkel terheli az RTL Klub népszerű sorozatából ismert fővárosi Wekerle-telep lakóit egy februári kormányrendelet. A kertvárosi negyedben élő több száz fogyasztónak december végéig kellene beszereznie a vízóráját, átépítenie a vízvezetékét, ami társasházanként akár milliós kiadással is járhat, ráadásul ilyen rövid idő alatt kivitelezhetetlen. Az energiahivatal szerint a fejlesztési miniszter az illetékes az ügyben, a vízművek pedig az ügyben nem illetékes kispesti önkormányzat támogatását kérte.