"Az ír EU-elnökség által előterjesztett tervezetben a kisebbségi formula mellett a védelempolitika és a megerősített együttműködés kapcsán korábban megfogalmazott magyar prioritások egyaránt kellő mértékben helyet kaptak" - mondta Györkös Péter.



A főcsoportfőnök kitért arra, hogy a kereszténység esetleges beemelése az alkotmány preambulumába, a minősített többség kiterjesztése újabb területekre, valamint az intézményi csomag kérdése változatlanul nyitott kérdés maradt a tagállamok között.



Szerinte a minősített többségi szavazást négy terület: az adózás, a közös kül- és biztonságpolitika, a szociálpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés egyes kérdéseire terjesztenék ki, és "bár a vita éles, Magyarország nem áll annak ütközőpontjában".



Györkös beszélt arról is, hogy Magyarország - osztva a kis- és közepes tagállamok álláspontját – nem akar kisebb Európai Bizottságot, és azt szeretné, hogy tartsák fenn az "egy ország, egy szavazóbiztos" rendszerét. A legkeményebb diót a minősített többség ügye jelenti, amelyet illetően Magyarország kész elfogadni a kettős többség elvét, mert az "egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a döntéshozatali rendszert".



Györkös szerint a magyar álláspont szerint indokolt, hogy kettős többségnél a tagállamszám-mutató a lehető legkevésbé térjen el a lakosságszám-mutatótól. A konvent által tavaly előterjesztett javaslat alapján a tagállamok 50 százaléka, plusz 60 százalékos lakosságarány kellene a minősített többséghez, a számokról, arányokról azóta is komoly viták vannak.



Magyarország továbbra is szeretné, ha az Európai Határőrizeti Ügynökség székhelye Budapesten legyen – mondta Györkös, ám szerinte a kérdés nem fog felvetődni a kormányközi konferencia június 18-iki ülésén. (MTI)