Teljes bizonyossággal csak az mondható, hogy az Országgyűlésnek július 4-ig - azaz Mádl Ferenc mandátumának lejárta előtt egy hónappal - meg kell választania a Magyar Köztársaság új elnökét.  A nagyobbik kormánypárt, a szocialisták mostani jelöltje, Szili Katalin - hacsak más pártok támogatói nem állnak melléje - lehet, hogy kénytelen lesz a háromfordulós eljárást kivárni, de elméletileg még akkor sem biztos, hogy megválasztják.

Az alkotmány arról világosan rendelkezik, hogy az elnökválasztás első - illetve sikertelenség esetén második - fordulójában kétharmados többség szükséges. A harmadik fordulóban viszont egyszerű többség is elegendő, ráadásul az 1946-as alkotmányból betű szerint átemelt rész megfogalmazásában "tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára." Ez a kitétel önmagában "abszurdum", hiszen e szerint akár egyetlen képviselő szavazatával is választhatna elnököt az Országgyűlés a harmadik fordulóban - mondta Halmai Gábor alkotmányjogász.

Egy másik alkotmányjogász, Lövétei István szerint azonban a fenti kitételt nem szabad kiragadni az alkotmány egészéből, hiszen egy másik paragrafus, a 24., világosan kimondja, hogy az Országgyűlés akkor határozatképes, ha "a képviselőknek több mint a fele jelen van".

Az alkotmány arról sem rendelkezik egyértelműen, hogy három sikertelen forduló után újra lehet-e kezdeni az elnökválasztási eljárást. Halmai szerint igen. "Elvileg újrakezdhető az eljárás: az alkotmány ezt nem írja elő, de nem is tiltja" - mondta.

További tisztázatlan kérdés, hogy mi történik, ha a leköszönő köztársasági elnök mandátumának lejártáig nem sikerül új elnököt választani. Az alkotmány ugyanis csak azt rögzíti, hogy a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása (például betegsége), illetve megbízatásának idő előtti megszűnése esetén az Országgyűlés elnöke helyettesítheti, korlátozott jogkörrel. 

Lövétei István szerint az alkotmányból azonban "az nem hámozható ki, hogy mi van akkor, ha nem választották meg a köztársasági elnököt". Ugyanakkor hozzátette, nagyon valószínűtlen, hogy nem sikerül új elnököt választani. "Ebben az esetben az országnak nincs elnöke" - fűzte hozzá Halmai.
 
A rendszerváltás után, 1990. augusztus harmadikán a 386 tagú Országgyűlés 295 igen és 13 nem szavazattal - egyedüli jelöltként - Göncz Árpádot választotta meg a köztársaság első elnökének. 1995. június 19-én - ekkor már a 76 szavazatot kapott Mádl Ferenc ellenében - 259 szavazattal újabb öt évre ismét Göncz Árpád lett az államfő. Mindkét szavazás egyfordulós volt és Göncz Árpád mindkétszer biztos kétharmados többséget tudhatott maga mögött.

Az 1995-ben még biztos vesztes Mádl Ferenc 2000. június hatodikán - az akkor többséggel rendelkező jobboldali kormánykoalíció jelöltjeként - három szavazási fordulót kellett kivárjon, míg harmadikra 243 igen és 96 nem szavazattal őt választották Göncz Árpád utódául.