"A házbizottság mellett a nemzetbiztonsági és a kulturálisbizottságnak is meg kell ismernie a jelentést" - mondta Mandur László, a parlament alelnöke.

Nagyrészt megvalósultak azok a követelmények és szándékok, amelyek az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi törvény készítésekor megfogalmazódtak - mondta Gálszécsy András,  az iratátadást felügyelő bizottság soros elnöke. Mint elhangzott, a titkosszolgálatok az összes irat egynegyedét tartották vissza. 

"A magam részéről egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy a 2003-as törvényt tovább kell farigcsálni. Úgy gondolom, a lelkes liberális buzgalom, az, hogy kölcsönkönyvtár jelleggel működjön a állambiztonsági levéltár, már a mai nemzetbiztonsági érdekeket is sérti" - jelentette ki Gálszécsy, aki az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere volt.

"Leggyakrabban amiatt, mert az 1990. február 14. után is az Állambiztonsági Szolgálatoknál dolgozók iratait nem adják ki a 2003-as törvény alapján" - mondta Vida István, a bizottság tagja. Az áttekintett többtízezer irat nyolc százalékát sikerült eljuttatni a történeti levéltárnak. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása a jelentés elkészítését és átadását követő harmincadik napon szűnik meg.

Mandur László szerint a törvény rendelkezései alapján az Országgyűlés irattárában kell elhelyezni az elkészített jelentést, valamint azokat a jegyzőkönyveket, amelyeket a bizottság a munkája során készített. Az Országgyűlés alelnöke megjegyezte: a bizottság rendkívül korrekt módon végzett el egy rendkívül kényes munkát. "Érzésem szerint a jelentés maga nem lesz titkos, a jegyzőkönyvek azonban valószínűleg tartalmaznak olyan adatokat, a amelyeket majd titkosan kell kezelni" - fogalmazott Mandur.