Az oktatási tárca korábbi tájékoztatása szerint az idén összesen 116 250 diák jelentkezett érettségi vizsgákra, közülük 102.507 áll tanulói jogviszonyban és 11 694 azoknak a száma, akiknek vagy nincs középfokú végzettségük, vagy kiegészítő, szintemelő, ismétlő vizsgára jelentkeztek.

A diákok 491 500 vizsgára jelentkeztek, s nekik 480 ezer tantárgyi vizsgát szerveztek. Csak középszinten 103 tárgyból 69 899 diák adott számot tudásáról június 20. és július 1. között.

A legtöbben – 85 538-an - magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak. Második helyen a matematika áll, 84 486 érettségizővel. Történelemből 84 230-an adtak számot tudásukról, angolból 33 967-en, németből 24 611-en tettek érettségit. A diákok a középszintű szóbeliket a saját iskolájukban működő vizsgabizottságok előtt tették le.

Az emelt szintű vizsgákat június 8-14. között szervezték. Az új rendszerben emelt szinten 16 758 diák adott számot tudásáról, a legtöbben történelemből (5720) vizsgáztak. Második helyen az angol áll (3736), amelyet a matematika (3604), a biológia (3331), a magyar nyelv és irodalom (3325) és a német nyelv (1751) követ.

Az emelt szintű vizsgákat 78 tantárgyból a hat nap alatt országosan 182 vizsgahelyszínen, összesen 2 075 tantárgyi bizottság előtt tették le a tanulók. Az emelt szintű írásbeli vizsgákkal kapcsolatban minden tizedik diák tett észrevételt.

A vizsga minősítése pontszámmal történik, tehát külön szóbeli osztályzat az új vizsgarendszerben nincs. A vizsga minősítése úgy alakul ki, hogy az írásbelin és a szóbelin elért pontszámokat összeadják, és ezt az elérhető összpontszám százalékában fejezik ki. A százalékérték alapján osztályzatot is meghatároznak, de a felsőoktatási felvételi pontok kiszámításához a százalékos eredményt használják.

A diákokkal az eredményeket a középszintű érettségi vizsgák befejezése után közlik hivatalosan - tájékoztatta korábban a sajtót az oktatási tárca sajtóosztálya.

A felsőoktatási felvételi pontszámokról a július 26-i "ponthúzó értekezleten" döntenek a rektorok és a tárca képviselői. Az idén érettségizők és szüleik közül többen attól tartanak, hogy az új érettségi pontszámítási metódusa miatt több szakon az előre meghirdetett helyek megtelnek a korábban maturálókkal. Példaként a Semmelweis Egyetem általános orvos szakát és az ELTE pszichológia szakát említik többek között, arra számítva, hogy ezekre csak igen magas, 130 feletti pontszámmal lehet majd bekerülni.

A pontszámítás miatt a Tüskevár Szülői Egyesület korábban az Alkotmánybírósághoz fordult. A beadványuk szerint a pontszám a most érettségizőknél 28-30 között mozoghat egy ötös érettséginél, míg a korábban maturálók egy ötös osztályzatra automatikusan 30 pontot kapnak. Ha egy régebben érettségiző diák most emelt szintű érettségire is jelentkezik, és azt 33 százalékosra teljesíti, akkor kérheti az ezért járó plusz hét pontot, így összesen akár 127 pontot is elérhet, míg az idén vizsgázóknál ehhez kilencven százalékos emelt szintű érettségi kell.

A Városmajori Gimnázium 12/a osztályának szülői közössége 1.500 tiltakozó aláírást adott át a tárcának. A kormány áprilisban módosította a felsőoktatási felvételiről szóló rendeletét, melynek értelmében az oktatási miniszternek lehetősége nyílik arra, hogy bővítse az egyes szakok keretszámait az idén érettségizettek javára, amennyiben hátrányosan érintené őket a felvételi pontok számítása a korábban maturálókkal szemben. A szakminiszter akkor azt mondta: a pontszámítás metódusát már nem lehet megváltoztatni, hiszen azzal jogbizonytalanság állna elő.