Jelenleg adatokat gyűjtünk arra vonatkozóan, pontosan kiknek és mennyi pénz jár, továbbá várunk, hogy az illetékes hatóságok konkrét lépéseket tegyenek az ügy rendezéséért, lezárásáért - mondta a neve elhallgatását kérő oktató a Magyar Távirati Irodának; az ő néhai nagyapjának testvére nyitott számlát egy svájci bankban. Az egyetemi oktató utalt rá: olyan számlákról van szó, amelyeket magyar állampolgárok nyitottak a II. világháború vége előtt Svájcban, ám azokon 1945 után nem volt kimutatható forgalom. Az 1973-ban megkötött svájci-magyar vagyonjogi megállapodás arról rendelkezett, hogy a háború után államosított svájci javakért Magyarország 1,8 millió frank kárpótlást fizet. A tartozást 325 ezer frankkal csökkentette Svájc, mivel ennyit tett ki a magyar állampolgárok nevén lévő alvószámlák betéteinek összege. Ebből az következik, hogy ezt a pénzt magyar államnak kell kifizetnie.

A számlatulajdonosok leszármazottainak névsorát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) megbízásából egy fővárosi ügyvédi iroda gyűjtötte össze, a vagyonigazgatóság azonban a mai napig nem utalta át a nekik járó pénzeket. Mindez azért is furcsa - mondta az oktató -, mert az eddigi adatok szerint 37 számlatulajdonos között alig több mint 50 millió forintot kellene szétosztani. Elmondta: már 1997 óta foglalkozik az üggyel, de részletes, korrekt tájékoztatást, többszöri próbálkozása ellenére, egyetlen illetékes állami szervtől sem kapott. Két-három évvel ezelőtt a Pénzügyminisztériumban nyugtatgatták - tette hozzá -, hogy az alvószámlákról készül egy előterjesztés a kormánynak, érdemi intézkedés azonban nem történt. Szerinte a kialakult helyzetért a trehányság és a bürokrácia okolható.

A tanár megemlítette, hogy a sajtó az elmúlt években többször foglalkozott az alvószámlákkal. A legutóbbi, a Népszabadságban megjelent cikk kapcsán két jogosult is felkereste, és támogatásáról biztosította őt. Egyikük megígérte, hogy részt vesz a kezdődő peres eljárásban. 

Vereby-Csethe Balázs, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogi igazgatója közölte: a vagyonigazgatóság jogszabály hiánya miatt nem fizeti ki a svájci alvószámlák tulajdonosainak követeléseit. "Nincs olyan jogszabályi háttér, amelynek alapján a KVI el tudna járni" - mondta. Megerősítette, hogy a KVI megbízott egy ügyvédi irodát: gyűjtse össze a számlákkal kapcsolatos igényeket. A svájci listán szereplő 37 számla közül hatra nem jelentettek be követelést - mondta. Az iroda ezután véleményezte, hogyan lehetne kielégíteni az igényeket és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendezéshez jogszabályra lenne szükség - tette hozzá. A jogi igazgató felhívta a figyelmet arra: mivel a KVI nem
közigazgatási szerv, az államigazgatási eljárás szabályait nem lehet alkalmazni.

Mint mondta, a Svájci Államszövetség szövetségi alapokba helyezte a számlákon szereplő összegeket, ezzel mintegy "államosította" azokat. Ezek alapján vitatható, hogy az "államosított" számlák korábbi tulajdonosainak lehetnek-e örökösei, vagy a bejelentett és nem vitatott igényeket egyfajta kárpótlás, kárrendezés keretében lehet kiegyenlíteni - közölte Vereby-Csethe Balázs. Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium helyettes sajtófőnöke a távirati iroda megkeresésére azt közölte: folyamatban van a tárcaközi egyeztetés az Igazságügyi Minisztériummal a helyzet rendezésére.