Sólyom László annak a véleményének adott hangot, hogy a gyakorlatban meg lehetett volna lenni európai alkotmány nélkül, de az integráció elmélyítése, a politikai integráció szempontjából szükség volt a szerinte túlságosan terjedelmes, jogilag is bonyolult, inkább szakemberek számára készült alkotmányos szerződésre.

A magyar államfő kifejtette: az Európai Unió keleti bővítésekor Magyarország arra számított, hogy ez a bővítés is olyan lesz, mint a korábbiak, de hirtelen minden megváltozott. Manapság főleg a nagy egységekről, a hatalmi politikáról, a biztonságpolitikáról, a globalizációról beszélnek. Sólyom László szerint nem volt helyes, hogy a tagjelölteket nem egymás után, hanem egyetlen nagy tömbben vették fel az EU-ba 2004 májusában.

A köztársasági elnök rámutatott: keveset gondolnak arra, hogy mit is jelentenek manapság az európai gondolat eredeti céljai, például a kibékülés. Ebből a szempontból Magyarország a szomszédos országokban élő magyar kisebbség miatt különleges helyzetben van, "e kérdés megoldását mi mindig az EU-n keresztül képzeltük el" - mondta Sólyom László. E kérdések mellett vannak azonban mások is, amelyek a teljesen megváltozott világpolitikai helyzetből adódnak. Ezért megértést tanúsít az iránt, ha az Európai Unió Ukrajnát és Törökországot is felölelve szeretne bővülni.

A magyar alkotmánybíróság egykori elnöke az interjúban határozottan kiállt a politikai integráció mellett, mert meg kell akadályozni, hogy jövőben az EU-n belül olyan szakadás jöjjön létre, mint amilyen Irak ügyében kialakult.

Sólyom államfő szerint egy későbbi vitának kell eldöntenie, hogy Európa szövetségi állam, vagy államszövetség legyen. "Abszolút fontosnak" tartja azonban, hogy bizonyos dolgokban már most közös álláspontot képviseljen, például a külpolitikában.

A magyar politikus álvitának tartja azt a diskurzust, hogy hol is húzódnak Európa határai. Szerinte a határok ott húzódnak, ahol a biztonsági és a gazdasági érdekek végződnek. Ezen kívül léteznek a koppenhágai kritériumok. "Mindazok, akik teljesítik ezeket a kritériumokat, tagok lehetnek. Amellett vagyunk, hogy az EU bővüljön" - hangsúlyozta Sólyom László, hozzátéve, hogy ellenzi a kétlépcsős, vagy a kétsebességű integrációs modelleket.

Az interjú egy másik részében megjegyezte, hogy nem fél a törököktől, Magyarország is színként fogható fel az európai kultúrában a maga mozgalmas múltjával.

A politikus kifejtette, az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai országokat hátrányosan érinti, hogy esetükben hosszú időre kvótával korlátozzák a munkaerő-áramlást. "Ezt most éppen meghosszabbítják, ami nem tesz bennünket különösen boldoggá" - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy alaptalanoknak bizonyultak azok a félelmek, amelyek szerint népvándorlás indul meg keletről, lengyelek és magyarok milliói lepik el Németországot.

A külhoni magyarok kettős állampolgárságának kérdésére kitérve Sólyom László ismét rámutatott arra, hogy az EU-tagságtól Magyarország sokat várt, s joggal várt sokat, de ez sem old meg minden problémát. Szerinte vannak jó példák az unióban, s vannak
EU-államok, amelyek nem tudták rendezni nemzetiségi problémáikat. Ezeket a kérdéseket azonban csak akkor szabad szóba hozni és megítélni, ha valaki tisztában van a történelmi okokkal és az aktuális helyzettel - szögezte le.

Az államfő a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban kívánatosnak tartotta, hogy egységes álláspont alakuljon ki az EU-n belül az alapérték-vitákban, például a gyógyítást szolgáló klónozás kérdésében, s az egységes álláspontot hajtsák végre az egyes tagállamok.