A gazdasági szakok bizonyultak a legkapósabbaknak - derül ki a felsőoktatási jelentkezések első összesítéséből. Erősen visszaesett viszont az érdeklődés a nyelvszakok iránt, a jelek szerint azért, mert ott követelmény az emelt szintű érettségi.

© HVG
Végképp megszűnni látszik az 1990 utáni másfél évtized felsőoktatási boomja. Legalábbis erre utal, hogy az idén 10 százalékkal, 150 ezerre csökkent az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők száma. Eddig egyszer, 2003-ban volt - kisebb arányú, s akkor átmenetinek látszó - visszaesés. A mostani zuhanásnak valószínűleg a felvételirendszer-váltás az oka: sok diákot az idén bevezetett új, közös érettségi-felvételi rendszer riaszthatott el a jelentkezéstől, más ok ugyanis nem nagyon látszik. A klasszikus érettségire jelentkezettek száma nem változott jelentősen, az idén mintegy 93 ezren lesznek (a többiek régebben végeztek), tehát demográfiai okok sem játszhatnak közre a jelentkezési kedv mérséklődésében.

A diákok átlag három helyre töltöttek ki jelentkezési lapot. Úgynevezett első alapképzésben 120 ezren szeretnének részt venni, több mint felük főiskolát célzott meg. Ez persze nem véletlen, az érettségizettek között ugyanis többségben vannak a szakközépiskolások, s az egyetemekre általában a gimnazisták kívánkoznak. Az első alapképzésre jelentkezőknek csak alig több mint kétharmada kockáztatja meg a nappali tagozatot, a többiek levelező, esti vagy távoktatásban vennének részt. Az elmúlt években ez utóbbi tagozatokra szintén inkább a szakközépiskolások jelentkeztek első helyen, már csak azért is, mert az esti és levelező alapképzésben a főiskolák jóval több helyet hirdetnek meg, mint az egyetemek. A nappali alapképzésen kívüli tagozatok népszerűsége is csökkenőben van, a távoktatás például lassan a létéért küzd, az utóbbi három évben ugyanis egyharmadára esett a jelentkezők száma. Igaz, ennek az is oka lehet, hogy ez a forma - a levelező és esti oktatással szemben - mindig költségtérítéses.

Az első helyen nappali alapképzésre jelentkező több mint 86 ezer fő döntő többsége minden bizonnyal a tavalyi évhez hasonlóan az államilag finanszírozott helyeket célozta meg (erről pontos adat még nincs), hiszen 2004-ben mindössze 6 százalékuk jelölt meg első helyen költségtérítéses oktatást. A nappali alapképzésben az idei felvételizők közül 53 ezer helyet tölthetnek meg közpénzen tanuló diákok, s emellett 9 ezren az esti vagy levelező tagozatra felvettek közül is állami forintokon tanulnak majd.

Az első helyen nappali alapképzésre jelentkezettek mintegy egynegyede (23 ezer fő) a gazdasági szakokat választotta - derül ki a gyorsjelentésből. A kormány ebben a szakcsoportban 8600 helyet hajlandó finanszírozni, így a túljelentkezés közel háromszoros. A második legtöbb hely a műszaki szakcsoporté, ám itt már közel sem akkora az érdeklődés, a jelentkezők száma alig haladja meg a felkínált 7200 állami finanszírozású helyet. A legnehezebb az idén is művészeti szakokra bekerülni: a közel ezer helyre mintegy 5400-an pályáznak.

A bölcsészkarokon a klasszikus bölcsészetre, az úgynevezett kis szakokra (ahová évente csak néhány diákot vesznek fel) nőtt a jelentkezők száma. Ennek vélhetően az a magyarázata, hogy a kötelező érettségi tárgyak (magyar, történelem, egy idegen nyelv) itt sokszor a felvételinél is számítanak, s ezekben a szakcsoportokban a felsőoktatási intézmények korábbi döntése szerint nem szükséges feltételként az emelt szintű vizsga. A nyelvi szakokon viszont követelmény, s ennek következtében ezekre jóval kevesebben pályáztak, mint korábban (az első helyen ide jelentkezők nem töltik ki az állami finanszírozású létszámkeretet sem).

Az idei az utolsó olyan jelentkezés, amely a hagyományos képzési szerkezethez igazodik, jövőre ugyanis már csak az úgynevezett bolognai típusú szakokra lehet pályázni. Ez azt jelenti, hogy néhány kivételtől - ilyen például a jogi és az orvosi képzés - eltekintve mindenhol először a hároméves alapszakot kell elvégezni, s csak a diákok kisebb része mehet tovább a mesterképzésre. Az idén már 34 ilyen szakot hirdettek meg az intézmények, s a jelentkezők mintegy 10 százaléka kérte felvételét ebbe a rendszerbe.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nemzetközi gazdaság

Tanulópálya

Túlkínálat, csökkenő kereslet, dráguló alapanyagok, az enyhébb téli időjárásból fakadó egyre rövidebb szezon - egyebek között ezekkel a nehézségekkel kénytelenek szembenézni az utóbbi években a világ vezető sífelszerelés-gyártói.

Infinit Tech

A videojátékok segíthetik a tanulást

A kezdetektől erősnek számított a számítógépes játékok ellenzőinek tábora, akik óva intenek a játékok káros hatásaitól. A támogatók viszont lassan, de biztosan igyekszenek felszámolni a tévhiteket, kiegyensúlyozni a képet. Most például a játékok oktatást segítő hatásairól jelentek meg vizsgálati eredmények.

Társadalom

Szintvallás

Az idén 116 ezerre, az elmúlt évek átlagánál közel 25 ezerrel többre nőtt az érettségizők száma.

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Márki-Zay egy furcsa felmérés miatt magyarázkodik

Márki-Zay egy furcsa felmérés miatt magyarázkodik

Máig nem tudni, Orbán miért nem küldött gyásztáviratot Heller Ágnes halálára

Máig nem tudni, Orbán miért nem küldött gyásztáviratot Heller Ágnes halálára

Mostantól magyarul is kiírja a MÁV a határon túli állomásneveket

Mostantól magyarul is kiírja a MÁV a határon túli állomásneveket

Orbán felszántotta az országot, de volt, ahol ez is kevés volt

Orbán felszántotta az országot, de volt, ahol ez is kevés volt

Ha a gyereke azt mondja, semmi izgalmas nem volt az iskolában, és így néz ki, ne higgyen neki

Ha a gyereke azt mondja, semmi izgalmas nem volt az iskolában, és így néz ki, ne higgyen neki