A gyermek féléves koráig legalább kéthavonta, ezt követően pedig egyéves korában, majd iskolás koráig legalább évente kell vizsgálaton részt vennie. Hat és tizennyolc éves kora között legalább kétévente kötelező szűrésen kell megjelennie. A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint 21 éves kortól a rendszeres, személyes kockázatelemzésen alapuló, felnőttkori vizsgálatokká alakulnak az ellenőrzőszűrések.

Kibővül a vizsgált betegségcsoportok köre. A családban előforduló, örökletes, rosszindulatú betegségeket éppúgy vizsgálják, mint a cukorbetegséget vagy a kóros elhízást. A gyermekek egészségét védő szűrővizsgálatok rendszere idén, a második félévben épül ki teljesen, amikor megalakul Budapesten, illetve Szegeden az a két anyagcsere-vizsgálati centrum, amelyben a jelenlegi 4 helyett már 25 anyagcserezavart tudnak majd kiszűrni a szakemberek. Így a ritka betegségben szenvedő gyermekeken is segíteni tudnak majd az orvosok, akiken későn felfedezett anyagcsere-zavaraik miatt eddig nem tudtak segíteni.

Átalakulnak a felnőtteket érintő egészségügyi szűrővizsgálatok is. A rendelet alapján a háziorvosok kötelessége lesz, hogy 21 éves korban állapotfelmérést végezzenek pácienseiken. A felmérés alapján mindenki személyre szóló kockázatelemzést kap testsúlya, testmagassága, dohányzási szokásai, a családban előforduló szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek, a tápláltsági állapot, vérzsír-szint, vércukorszint illetve egyéb tényezők alapján.

A magyarok egészségi állapota, s ezzel együtt várható élettartama köztudottan jóval kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag. A magyar férfiak 7, a nők pedig átlagosan 5 évvel élnek rövidebb életet 2003-as adatok szerint , mint az uniós polgárok, s halandóság is másfélszerese az uniós átlagnak.