A Tárki közleménye szerint nem feltétlenül csökkent a választók aktivitása az első és a második forduló között, csak éppen a választókörzetek országos halmazának adatai nem hasonlíthatók egy sokkal kisebb és nem véletlenszerűen kialakult halmaz adataihoz, vagyis azon választókörzetekéhez, ahol sor került második fordulóra. Amennyiben ugyanazon körzetek két fordulóbeli részvételi arányait viszonyították volna egymáshoz, lehet, hogy nem adódna eltérés, sőt akár növekedhetett is a részvételi készség – áll a közleményben.

A közvélemény-kutató elemzésében kitér arra, hogy a mostani választás során sokkal kisebb volt a második fordulóra kényszerülő körzetek száma, mint négy évvel korábban. Következésképpen a két második forduló részvételi arányának összevetése olyan, "mintha a balatoni halak 2006-os tavaszi mozgását hasonlítanánk össze a négy év előttivel, nem véve figyelembe, hogy akkor a sekély vízben alig volt helyük mozogni, most meg leeresztik őket a Dunába" – írta elemzésében a Tárki.

A külföldi és hazai voksolás összevetésekor a hiba oka az, hogy figyelmen kívül marad a külföldön szavazók részvételi arányának sajátos vetítési alapja. Márpedig a külföldi szavazók részvételi aránya nem az ott élők teljes köréhez, hanem egy előzetesen bejelentkezett népességhez képest számolták. Ez olyan, mintha a magyarországi szavazás előtt azok, akik biztosak voltak abban, hogy elmennek szavazni, előre bejelentkeztek volna, s ez a lista lett volna a részvételi arány számításának vetítési alapja. Mivel ez nem így volt, a külföldi részvételi arány sem vethető össze a magyarországival.