Távoltartást olyan személy kérhet, aki valamely büntetőeljárás során védelmet igényel. Azaz aki tett feljelentést, vagy akinél hivatalból eljárás indult az elkövető ellen.  A távoltartás 10, legfeljebb 30 napra szól, és a büntetőügyben eljáró bíró rendelheti el.

A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) és a Habeas Corpus közleményben fejti ki, szerintük mi a  probléma ezzel a törvénnyel. Mint írják, a távoltartás intézménye úgy került be a magyar jogrendszerbe, hogy a családon belüli erőszakhoz semmilyen módon nem kötődik, a jogszabály szövege még csak említést sem tesz róla.

A két érdekvédő civil szervezet szerint  mivel folyamatban lévő büntetőeljárás esetén lehetséges a távoltartás,  ez kizárja a védelemből azokat, akik a folyamatos fenyegetettség miatt nem tudnak, vagy nem mernek eljárást indítani.

Harminc nap alatt egy büntetőeljárás nem zárul le, így sejthető: a harmincnapos távoltartás után a bántalmazás amennyiben az elkövető visszatér a közös otthonba folytatódni vagy fokozódni fog. A szervezetek szerint az is probléma, hogy nincs lehetőség a rendőrség azonnali, helyszíni beavatkozására, a rászorultak védelmében, ami pedig a távoltartás alapvető eleme volna.