A liberális politikust ezt azzal indokolta, hogy alkotmányos szempontból aggályos lehet nagykorúak között különbséget tenni életkori alapon, erre egyébként is kevés példa van a magyar jogrendben. Javasolni fogják, hogy a művi meddővé tétel kérelmezési ideje a jelenlegi kétszer három hónapról akár a szimbolikus kilenc hónapra, akár egy évre emelkedjen – mondta.

Az állam feladata lehet, hogy olyan eljárási keretet biztosítson, amely kizárja a meggondolatlan, éretlen döntés lehetőségét a fiatal felnőttek esetében - érvelt a javaslat mellett Gusztos Péter. Felidézte, hogy az Alkotmánybíróság tavalyi döntése nyomán - amely alkotmányellenesnek találta a beavatkozás addigi feltételeit (35 év, illetve három gyerek) - jelenleg 18 év felett bárki kérelmezheti a művi meddővé tétel. Sokak szerint az éppen nagykorúvá vált fiatalok meggondolatlan döntést hozhatnak ezáltal - tette hozzá. Mint mondta, a múlt héten a témában tartott konferencián szakemberek mondták el, hogy a megfontoltság nem életkorfüggő, ráadásul ebben az életszakaszban sok minden gyorsan változik, így a kérelmezés elnyújtása megoldást jelenthet.

Magyarországon közel százas nagyságrendű a művi meddővé tételt kérelmező nők száma, és nem jellemző, hogy közöttük ilyen fiatalok is lennének - tért ki a statisztikákra a politikus.

Beszélt arról, hogy a liberális párt szerint a szabályozásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a gondnokság alatt állók, korlátozottan cselekvőképesek és cselekvőképtelenek esetében kizárja a kényszersterilizációt, de lehetőséget ad a művi meddővé tételre az érintett kérésére, a gondnok véleményét kikérve, bírósági döntés alapján. Erről készül egy egészségügyi minisztériumi rendelet - tette hozzá. Az MTI kérdésére közölte: a döntésnek még az idén meg kell születnie.

Az MSZP jogi és közigazgatási tagozata a múlt héten úgy foglalt állást, hogy indokolt lehet 18 évnél magasabb életkorhoz kötni a művi meddővé tétel elvégzését, de a beavatkozás nem köthető a megszületett gyermekek számához.