Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy korszak lezárásáról és egy új nyitányáról beszélt azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztossal ismertették az Új Magyarország Fejlesztési terv társadalmi vitára kerülő változatát.

A mintegy 100 oldalas dokumentum a pénzek elosztásának elveit, irányait és megosztását tartalmazza, de csak keretet jelent, az, hogy valójában mi minden épül ebből az ésszel nem nagyon felfogható mennyiségű pénzből, attól függ, hogy milyen konkrét pályázatok születnek.

A tervezetet nem csak társadalmi és cilvilszervezetekkel vitatják meg, hanem elküldik az Állami Számvevőszéknek is.

Bajnai Gordon a fő célokat illetően a foglalkoztatás, a növekedés, a fenntarthatóság és a kohézió kulcsszavakat használta. Mint mondta, a strukturális alapok pénzeinek 75-80 százalékát infrastruktúra-fejlesztésre, 20-25 százalékát humán programokra fordítják.

A kormánybiztos kiemelte, hogy az EU-tól érkező hatalmas összeget nem a jelenlegi struktúrában fogja elkölteni az ország, mert "lyukas zsákba nem öntünk pénzt". Ugyancsak hangsúlyozta, hogy a program nagy esély az ország elmaradott térségei számára, hogy felzárkózzanak, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a beinduló programok jelentős magántőkét is megmozdítanak majd.

A szakember átláthatóságot ígért, s azt, hogy a programok megvalósításakor nagyon fognak ügyelni arra: gazda szeme hízlalja a jószágot, vagyis olyanok jussanak lehetőséghez, akik jó gazdaként érdekeltek az adott projekt megvalósításában.

Az euractiv.hu a sajtótájékoztatón feltett kérdésében emlékeztetett: még a legtöbb régi, tapasztalattal rendelkező EU-tagországnál is előfordul, hogy Brüsszel utólag visszakér kifizetett támogatást, mert azt szabálytalanul, vagy nem kellő ellenőrzés mellett költötték el. Vajon alkalmas-e a magyar EU-intézményrendszer arra, hogy mások hibáiból tanulva megelőzze a hasonló eseteket?

Bajnai Gordon elismerte, hogy nagy a kockázat, s már olyan is előfordult, hogy egy-egy projekt támogatásának 50 százalékát utólag visszakérték szabálytalanságok miatt. A megfelelő ellenőrzést biztosító intézményrendszernek 2007-re kell felállnia, s ez a szervezet uniós akkreditáció után lát munkához - minden egyes operatív program részeként.

A magyar hatóságok nagyon komolyan veszik az uniós szabályok megtartását és megtartatását. A kockázat ez ügyben többsíkú: előfordulhat, hogy az EU által nem elfogadhatónak tartott célokra jut uniós pénz, de az ellenőrzés, a nyilvántartás hiányosságai is alapot adhatnak utólagos szankciókra. Természetesen elsősorban maguk a pályázók tehetik a legtöbbet azért, hogy utólagos reklamáció ne hozza kellemetlen helyzetbe őket: szigorúan meg kell felelniük a pályázat alapján velük kötött szerződésben foglaltaknak.

A hamarosan kezdődő társadalmi vita részleteit, ütemezését a jövő héten ismertetik.