Bő egy esztendeje, a montreali világbajnokságon találkozott utoljára tétmérkőzésen a magyar és a spanyol válogatott, s akkor meglehetősen egyértelmű, 8-4-es magyar siker született. Ráadásul - akik szeretik a számharmóniát, azok számára különösen kedves adat: - az volt a 90. magyar-spanyol pólós összecsapás, s éppenséggel a 60. magyar győzelem, nyolc döntetlen és 22 vereség mellett. 

A Tasmajdan uszodában persze nem a statisztikai múlt számított, hanem a vízben mutatott játék, s ebben rögtön az elején a magyarok jeleskedtek: labdaelhozatal után az első akciót Biros Péter remek találata zárta le, s ugyanő lőtte ki a bal felső sarkot is 1-1 után. A 2-2-re Kiss Gergely pattintott bombája, s Madaras Norbert előnygólja érkezett válaszul (4-2), 4-3-nál pedig Varga Dániel ügyeskedett egy lecsorgó labdát sodorva szemfülesen a spanyol hálóba (5-3). Szécsi Zoltán egyszemélyes (a kapitány a másik kapust, Jászberényi Gábort nem nevezte erre a meccsre) őrző-védő szolgálata is elkezdett remekül működni a kapuban, igaz, hogy a magyar akciók ekkor nem voltak eredményesek, pedig még nagyobb lehetett volna az előny.

Amely egyre zsugorodott a második játékrész elején (5-4), Kiss G. duplázása után pedig a sokadik magyar emberhátrányt már kihasználták a spanyolok, s újra minimálisra csökkent a különbség (6-5). Kiss G. balja nem remegett meg a jogos ötméteresnél, az újoncok bátorságával távolról váratlanul átlövő Hosnyányszky Norbert révén pedig a félidőre meglett a három gólnyi differencia (8-5). A harmadik nyolc perc első találatára félnegyednyit kellett várni, akkor - hat  az öt elleni szituációban - Varga volt a pontos kezű ítélet-végrehajtó, Kiss pedig negyedik gólját jegyezte rögtön ez után (10-5), de Hosnyánszky is ragyogó pillanatban eresztette el védhetetlen löketét (11-6), míg Molnár Tamás centerből, kicsit ferde szögből egészen parádés centergóllal ragadtatta tapsra a létszámban maroknyi, lelkesedésben annál nagyobb magyar szurkolócsoportot (12-6).

A szépségdíjas találatok következhettek a több mint megnyugtató előny birtokában a befejező negyedben: előbb Madaras, aztán Steinmetz Ádám (15-7), majd a kétszer egymás után is betaláló, összesen négy gólig jutó Varga (16-9) volt eredményes. Ami persze még lényegesebb: sikerével a magyar válogatott bejutott a vasárnap esti fináléba, ahol a házigazda szerb csapattal, a hovatovább örökös riválissal találkozik.

Kemény Dénes: "Gratulálok a csapatnak!"
Varga Dániel: "Sokan dicsérnek, hogy szép gólokat lőttem ma, örülök neki, mert az önbizalmamnak szüksége is volt erre. A meccset nem vártam könnyűnek, tán ezért lett mégis az."
Madaras Norbert: "Előtte azért gondoltam jómagam is, hogy nehéz mérkőzés lesz, mert az idén még nem találkoztunk a spanyol válogatottal. Kapaszkodtak is rendesen, 6-4-nél, 7-5-nél még ott is voltak a nyakunkon, de a vége az sima lett, kijött a két csapat közötti különbség."

Az elődöntő statisztikája: Magyarország-Spanyolország 16-10 (5-3, 3-2, 4-1, 4-4), a magyar góldobók: Kiss G., Varga Dániel 4-4, Biros, Hosnyánszky, Madaras 2-2, Molnár, Steinmetz Á. 1-1